A Groupama biztosítja Székesfehérvár vagyonát
2011 augusztus 04.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A Groupama biztosítja Székesfehérvár vagyonát

Egyetlen ajánlattevőként a Groupama Garancia Biztosító lesz három évig Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyon- és felelősségbiztosítója, a díj 73,2 millió forint - az eredmény a szerdai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

Az önkormányzat a három éves biztosítási díjat 55 millió forintra becsülte, előzetesen. A biztosított épületek összértéke 62 milliárd forint, ezeknél minden kárra kiterjed a vagyonbiztosítás. Az egymilliárd forintnál nagyobb értékű épültek közé tartozik például a Sóstói Stadion, a jégcsarnok, az ARÉV Csarnok, a Csitáry G. Emil Városi Uszoda, a városháza és a Vörösmarty Színház. A felelősségbiztosítás körében pedig - többek közt - a munkaadói, a bérbeadói és a bérlői kockázatokat vállalta át a Groupama Garancia.

Forrás: Privátbankár.hu

A Generali-Providencia a HungaroControl jogvédelmi biztosítója
2011 július 04.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A Generali-Providencia a HungaroControl jogvédelmi biztosítója

Két évig a Generali-Providencia nyerte el a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. alkalmazottainak jogvédelmi biztosítását, a becsült 6 millió helyett 4,5 millió forintos ajánlatával.

Két évig a Generali-Providencia nyerte el a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. alkalmazottainak jogvédelmi biztosítását, a becsült 6 millió helyett 4,5 millió forintos ajánlatával - a közbeszerzés eredménye a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

Az induló létszám 485 fő, amely 5 százalékkal emelkedhet. A biztosító akkor finanszírozza a jogvédelmet, ha büntető- vagy szabálysértési eljárás indulna a HungaroControl alkalmazottai ellen.
    
A pályázaton az Allianz Hungária tett még ajánlatot, amely 3 millió 793 ezer forint volt, de az ajánlatkérő összességében a másik pályázó ajánlatát minősítette előnyösebbnek.

Forrás:webradio.hu

Új agrárbiztosítási rendszer: 15-40 százalékos állami díjtámogatás kellene - A szőlő- és a gyümölcstermelés a legveszélyeztetettebb
2011 július 04.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Új agrárbiztosítási rendszer: 15-40 százalékos állami díjtámogatás kellene - A szőlő- és a gyümölcstermelés a legveszélyeztetettebb

A szőlő- és a gyümölcstermesztésben 40, a veszélyeztetettebb szántóföldi kultúrákban 30-40, míg a kevésbé kockázatos állományokban 15-25 százalékos támogatással ösztönözhetné az állam, hogy a mezőgazdasági termelők növénybiztosításokat kössenek – állítja Schmidt Ákos, a riskonline.hu biztosítási portált működtető Európa Tender Kft. ügyvezető igazgatója. Mint ismert, a Vidékfejlesztési Minisztérium átalakítaná a rossznak tartott mai nemzeti agrár-kárenyhítési rendszert, amely helyett kétpilléres szabályozást vezetne be. Ennek részeként – megreformált módon – megmaradna az állami alap, míg – második pillérként – a biztosítók is nagyobb szerepet vállalnának költségvetési díjtámogatás mellett. Schmidt Ákos szerint az állam növényenkénti abszolút összegű díjtámogatást is nyújthatna, de ez esetben fontos lenne, hogy a támogatást a gazdálkodók által választott biztosítók közvetlenül az államtól hívhassák le, mivel a termelők adminisztrációs terhei ezzel is csökkenthetők lennének. Hiba lenne viszont a növénynemenkénti egységes biztosítási díjakat meghatározása, mert ez gátolná a biztosítók közötti, díjcsökkentő versenyt. A növénybiztosítási rendszerben – állapította meg az ügyvezető igazgató – mindenképp változtatásokra van szükség, mert az időjárás egyre szélsőségesebb, így a biztosítási fedezet nélküli, komolyabb károk mind több gazdálkodó sodornak kilátástalan adósságcsapdába. Ma a termelők – különösen a szőlő- és a gyümölcstermelésben – kismértékben kötnek biztosításokat, részben a biztosításszakmai ismeret, részben a kockázatarányosan magas biztosítási díj miatt.

A mezőgazdasági termelésben résztvevő gazdák és vállalkozások kismértékben kötnek növénybiztosításokat – állapította meg Schmidt Ákos. Ezt részben a biztosításszakmai ismeretek hiánya, illetve több esetben a kockázatarányosan magas biztosítási díj okozza. Különösen a szőlő és gyümölcstermesztésben drágák a biztosítások, mivel a biztosítóknak itt kell a legnagyobb kockázatot vállalniuk. Az alacsony biztosítottság spirálisan hat a díjakra: ha minél kevesebb gazda minél kevesebb területére oszlik el a veszélyközösség, az arányosan magasabb díjakat eredményez.

Ugyanakkor évről-évre látszik, hogy az időjárás egyre szélsőségesebben alakul, így mind több gazdálkodó nehéz helyzetbe kerül a fagykár, jégkár és az egyéb természeti csapások miatt. Biztosítási fedezet nélküli, komolyabb károknál sok esetben esélyük sincs a gazdálkodóknak arra, hogy talpra álljanak. Sok gazdára ilyenkor adósságcsapda vár, amelyből hosszú évekig nem tud kikászálódni.
A helyzet a biztosítók szempontjából sem kedvező, mert a sok időjárási viszontagság és az alacsony biztosítottság - ezen keresztül pedig az alacsony díjbevétel - évről évre veszteségessé teszi a mezőgazdasági biztosítási üzletágat. Minden évben felmerül, hogy egy-egy biztosító megszüntesse a mezőgazdasági üzletágát, amely hosszútávon újabb díjnövekedéshez vezethet, elsősorban a díjverseny csökkenése miatt. A biztosítókra kimért különadó is az irányba hat, hogy minden veszteséges ágazatot leépítsenek, mert más területről már nem éri meg finanszírozniuk a mezőgazdasági üzletág veszteségeit.
Az államtól természetesen a gazdálkodók mindig nem várhatnak segítséget, de a költségvetési szerepvállalás is csak részmegoldás lehet, mert messze nem fedezi a tényleges károkat. Emellett a kifizetési határidő hosszú, az igénylés bonyolult és plusz terhet jelent, a kártérítés mértékével pedig nem lehet előre kalkulálni, így a termelés abszolút nem biztonságos és kiszámítható.

Schmidt Ákos szerint a mai helyzetre mindenképpen a biztosítói berkeken belül lenne érdemes megoldásokat keresni, hiszen itt megvannak azok a kapacitások, amelyek már hosszú évek óta biztonságosan és jól működnek. Rendelkezésre állnak a szakemberek, a rendszerek, a szabályozások, illetve azok az értékesítési pontok, amelyekkel elérhetők a gazdálkodók. A növénybiztosítás állami támogatása több mint kívánatos lenne, mivel ezáltal ösztönözhető lenne, hogy a gazdálkodók nagy számban megkössék a növénybiztosításokat, így ez várhatóan díjcsökkentő hatással is járna. Természetesen - tette hozzá az ügyvezető igazgató - az államnak világossá is kellene tennie, hogy ha a növénybiztosítási díj egy részének fizetését átvállalja, akkor a gazdálkodók a biztosítható károkra (például a téli fagykárra vagy a jégkárra) a későbbiekben nem léphetnének fel semmilyen kártérítési igénnyel. Így az állam is tervezhetővé tenné a várható jövőbeni kártérítési kifizetéseket, ugyanis a kockázat teljes mértékben a biztosítókat terhelné, tehát nekik kellene finanszírozniuk a károkat.
A káresemények általában a szőlő- és a gyümölcstermesztésben a legnagyobbak és ezzel azonos arányban áll a biztosítási díjak mértéke is. Így az e szektorban termelő gazdálkodók nagyon kis számban kötnek biztosításokat. Ezért itt lenne a legfontosabb az állami hozzájárulás, vagyis a díjtámogatás mértékének a 40 százalékot el kellene érnie. Ugyanakkor a szántóföldi növénytermesztésnél is komoly ösztönzésre lenne szükség: itt érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a támogatási mérték a károk szempontjából veszélyeztetettebb növényeknél - mint például a repcénél – magasabb, 30-40 százalékos legyen, míg a kevésbé kockázatos állományokban - így a kukoricánál – alacsonyabb, 15-25 százalékos támogatási mérték is elfogadhatónak tűnhetne.

Egy másik verzió lehetne, ha az állam abszolút összegekben határozná meg, mely növényre mekkora összegű díjtámogatást nyújt. Ez esetben fontos lenne, hogy a díjtámogatást a gazdálkodó által választott biztosító közvetlenül az államtól hívhassa le, mivel ezzel is csökkenthető lenne a gazdák adminisztrációs terhe. Az állam részéről hiba lenne viszont, ha növénynemenként egységes biztosítási díjakat határozna meg, mert ez gátolná a díjversenyt és megakadályozná a díjak alacsonyan tartását. Mint már több üzletágban – például a kötelező gépjármű felelősségbiztosításoknál, a cascónál vagy a vagyonbiztosításoknál - kiderült, hogy a biztosítási piacon a verseny alacsonyan tartja a biztosítási díjakat – hívja fel a figyelmet az ügyvezető igazgató.

Forrás:agromonitor.hu

Illés Zoltán biztosítást fizettetne a veszélyes hulladékot kezelő cégekkel
2011 május 31.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Illés Zoltán biztosítást fizettetne a veszélyes hulladékot kezelő cégekkel

Illés Zoltán szerint törvényben rögzítenék a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett cégek körét, a törvénytervezetet a tárcaközi egyeztetéseket követően az Országgyűlés őszi ülésszakára nyújtanák be, az elfogadása után 2012 január elsejétől lépne életbe.

Várhatóan 2012 januártól kötelező biztosítást kell kötniük a veszélyes anyagokat kezelő cégeknek, a környezetvédelmi hatóság a biztosítás meglétéhez köti majd az egységes környezethasználati engedély kiadását - közölte Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár sajtótájékoztatón pénteken Kolontáron.

Illés Zoltán tájékoztatása szerint törvényben rögzítenék a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett cégek körét, a törvénytervezetet a tárcaközi egyeztetéseket követően az Országgyűlés őszi ülésszakára nyújtanák be, az elfogadása után 2012 január elsejétől lépne életbe. Hozzátette: az új törvény várhatóan csökkenti a Magyarországon működő, veszélyes hulladékot kezelő cégek számát, ami mintegy 1600.

"A kötelező biztosítást kevesebben tudnák megfizetni, ezért kevesebb cég fedné le a veszélyes hulladékokat kezelő cégek piacát" - fogalmazott a környezetvédelmi államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a biztosítás megfizetésével létrejönne egy "pénzügyi alap", amely a kolontárihoz hasonló katasztrófa esetén biztosítaná a kármentesítés költségét, mert jelenleg az adófizetők pénzéből finanszírozza az állam a helyreállítást.

Forrás: HVG.hu

A hitelbiztosítás már érzi a válság végét
2011 május 23.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A hitelbiztosítás már érzi a válság végét

A hitelbiztosítás lehet az idei slágertermék a biztosítási piacon - vélekedik Kárpáti Gábor, a Coface Hitelbiztosító magyarországi fióktelepének ügyvezetője. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2010-ben a nem életbiztosítási díjbevételek 12,9 milliárd forinttal estek - írja a Napi Gazdaság.

A Coface ügyvezetője szerint óriási növekedés előtt áll a hitelbiztosítási piac. A jelenlegi 800-900-as szerződésszám számottevően növekedhet, a piac 5 milliárd díjbevétele akár két - három év alatt megduplázódhat. Az elmúlt két évben jelentősen csökkentette a partnereik vevőire kiadott limiteket és mindemellett a díjak is növekedtek.

A hitelbiztosítók kockázatvállalása viszont számottevően javult az elmúlt év második felétől, ma már iparági kizárás nélkül lehet limitet kérni a vevői szállításokra. A díjakkal kapcsolatban megjegyezte a szakember, hogy az még mindig a biztosított árbevétel néhány ezrelékében mérhető.

 

Forrás: penzcentrum.hu

Fagykárok: 30-60 napra fizethetnek a biztosítók - Az öngondoskodás drágább, de kiszámíthatóbb az állami alapnál
2011 május 13.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Fagykárok: 30-60 napra fizethetnek a biztosítók - Az öngondoskodás drágább, de kiszámíthatóbb az állami alapnál

Általában 30-60 nap alatt térítik meg a bejelentéstől számítva a biztosítók a természeti csapások – így a közelmúltbeli fagykárok – miatti veszteségeket azoknak a gazdálkodóknak, akik növénybiztosításokat kötöttek. A termelők úgy érhetnek el gyors kárrendezést, ha a bekövetkezett káreseményről minél hamarabb értesítik a biztosítókat. A kárfelméréskor a gazdálkodóknak érdemes a helyszínen tartózkodniuk, hogy a kárszakértők a veszteségekről minél pontosabb képet tárhassanak fel. A biztosítók a káresemények bekövetkeztekor megvizsgálják, hogy a termelők a növénybiztosítások megkötésénél milyen várható termésmennyiségeket és becsült értékesítési árakat adtak meg. Ha - a kisebb biztosítási díjak érdekében - alacsonyabb hozamot és eladási árat határoztak meg, a társaságok is arányosan kevesebbet fizetnek. A termelők így is jóval hamarabb juthatnak kártérítéshez a bonyolult és kiszámíthatatlan forrásokkal működő nemzeti agrár-kárenyhítési alap kifizetéseihez képest, mivel ez utóbbi a mostani károkra várhatóan csak a jövő évben folyósíthat kompenzációt. Szakértők szerint a gazdálkodók természeti csapásokkal szembeni kiszolgáltatottságát jelentősen csökkentené, ha a növénybiztosítási díjakhoz támogatást nyújtana az állam.

A gyors kárrendezés érdekében minél hamarabb be kell jelenteniük a biztosítókhoz a közelmúltbeli fagykárokat azoknak a termelőknek, akik korábban növénybiztosításokat kötöttek – hívja fel a figyelmet Schmidt Ákos, a riskonline.hu biztosítási portált működtető Európa Tender Kft. ügyvezető igazgatója. A kárbejelentéseket telefonon, faxon, személyesen, postai úton, illetve az utóbbi időben már e-mailben is elfogadják a biztosítók. Ma négy társaság, az Allianz Hungária, a Generali-Providencia, a Groupama Garancia és a K&H foglalkozik növénybiztosításokkal. A társaságok jég-, vihar-, tűz- és fagykárokra kötnek biztosításokat, míg az aszály és a belvíz ellen továbbra sem lehet ily módon védekezni.

Az előzetes felmérések szerint a május elejei fagyok számos gazdálkodónál – elsősorban gyümölcstermelőnél – okoztak drasztikus, helyenként 90-100 százalékos károkat. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a napokban levélben kérte a biztosítókat, hogy a kárfelméréseket minél hamarabb kezdjék meg. A riskonline.hu tapasztalatai szerint a társaságok – a VM kezdeményezésétől függetlenül is - arra törekednek, hogy a lehető leggyorsabban intézkedjenek. Ez azért is érdekük, mert a gyors kárrendezésnél nincs jobb reklám a számukra - közölte az ügyvezető igazgató.
A bejelentések után a kárszakértők felveszik a kapcsolatot a gazdálkodókkal, majd egyeztetett időpontban a területeken felmérik a károkat. A termelőknek vagy az általuk megbízott személyeknek érdemes a helyszínen tartózkodniuk, mert a kárszakértők nem tudnak minden négyzetméternyi területet végigjárni. Így a termelők részvétele melletti kárfelvétel pontosabb lehet. A gazdálkodók betekinthetnek a kárfelvételi jegyzőkönyvekbe és észrevételezhetik az általuk kifogásolt tételeket. Ugyanakkor sok esetben fontos lehet, hogy olyan közvetítők álljanak az ügyfelek és a biztosítók között, akik a szakterülethez értenek. Schmidt Ákos kiemelte: a riskonline.hu egyik szakterületét a mezőgazdasági biztosítások adják. Mivel ismeri a gazdálkodói igényeiket és a biztosítói kárrendezési gyakorlatot, objektíven működhetnek közre a kárrendezésben – tette hozzá.
A felvett helyszíni jegyzőkönyvek alapján a biztosítók megvizsgálják, hogy a növénybiztosítások kiterjednek-e a bekövetkezett káreseményekre, illetve a konkrét esetekre milyen kárrendezési limitek vonatkoznak. Ha a társaságok mindent rendben találnak, a kárt körülbelül 15 napos fizetési határidővel megtérítik, így az egész folyamat a bejelentéstől számított 30-60 napig tarthat. A kártérítés ideje nagyban függ attól, mennyi bejelentés érkezik. A tömeges kárigények feldolgozása nyilvánvalóan hosszabb időt vesz igénybe.
A biztosítók a növénybiztosításoknál minden esetben figyelik, hogy a termelők a kontraktus megkötésénél milyen termésmennyiségeket és becsült értékesítési árakat adtak meg. Ha a szerződésekben - a kisebb biztosítási díj miatt - alacsonyabb várható hozam és eladási ár szerepel, a biztosítók is kevesebb kártérítést fizetnek, így a károk teljes mértékben biztosan nem térülnek meg. A termelőknek tehát – tette hozzá az ügyvezető igazgató - a növénybiztosítások megkötésénél azt kell eldönteniük, hogy a biztosítási díjakat ki tudják-e gazdálkodni vagy sem. A megfelelő biztosítási szerződések ugyanis komoly termelési biztonságot nyújthatnak a számukra, mert jelenetős károk esetén felmerülő költségeiket és az elmaradt hasznot is finanszírozhatják a kártérítésekből, amelyek segíthetnek a következő évi termelés beindításában is. Más esetekben a termésveszteségből adódó bevételcsökkenést egyéb forrásokból – leginkább bankhitelekből - kell pótolniuk, és ez évekig eladósíthatja őket.

A gazdálkodók a nemzeti agrár-kárenyhítési alapnál is „bebiztosíthatják” magukat, de – amint az elmúlt évi események is bebizonyították – az intézmény bonyolult rendszer szerint működik és hosszú idő után nyújt csak kompenzációt. A mostani károkra például a termelők várhatóan csak a jövő évben kaphatnak állami kártérítést, amely részben saját befizetéseikből táplálkozik. Ráadásul az alap működése függ attól is, hogy a költségvetés tud-e megfelelő mennyiségű forrást mozgósítani a kárenyhítésekre. A biztosítókkal kötött szerződéseknél ugyanakkor a gazdálkodók pontosan tisztában lehetnek azzal, hogy a társaságok milyen kockázatokra mekkora kártérítést fizetnek.

A fagykárokra szóló biztosítási díjak a szántóföldi növénytermelésben ma 1,1-5 százalék között mozognak, a gyümölcsösökre és a szőlőültetvényekre viszont a biztosítók komolyabb díjakat kérnek. Schmidt Ákos szerint ennek oka, hogy a tavaszi fagyok - ha virágzás után következnek be – a szőlőkben és a gyümölcsösökben általában 50-100 százalékos károkat okoznak. Ilyen káresemények után a biztosítók 10-15 év után "hozhatják nullára" biztosítási tevékenységüket, és a kockázatukat növeli, hogy ennyi idő alatt újabb jelentős kártételek is előfordulhatnak. A biztosítók számára tehát nem a növénybiztosítás a legjövedelmezőbb üzletág, ezért nem véletlen az sem, hogy csak négy társaság foglalkozik mezőgazdasági biztosításokkal.
Az időjárási kockázatok csökkentésében a termelőknek sokat segítene, ha az állam a biztosítási díjakhoz támogatásokat nyújtana – szögezte le Schmidt Ákos. Ilyen beavatkozással jelentősen javulna a termelési biztonság is. A biztosítási díj egy részének átvállalása az állam érdeke is lenne, mivel a természeti csapásoknál nem az egyébként is szűkös költségvetéstől kellene várni a segítséget, hanem a biztosítók állnának helyt – mondta az ügyvezető igazgató.

 

forrás:agromonitor.hu

Ráfázhatnak a biztosítás nélküli őstermelők
2011 május 10.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Ráfázhatnak a biztosítás nélküli őstermelők

A tőkeszegénység mellett komoly strukturális problémák is akadályozzák az elemi károk elleni biztosítások elterjedését a hazai mezőgazdaság kisebb termelőinek körében.

 

A hétvégi fagykár az ország több pontját is érintette, de jellemzően a szabolcsi térségben és Bács-Kiskun megyében okozott nagyobb problémákat. Annyi bizonyos, hogy a 2007-es totális fagykár nem ismétlődött meg, ám a pontos felmérésre 7-10 napot kell várni.

A gazdáktól azt kérik, jelentsék be minél előbb káraikat, amelyet az Ügyfélkapun keresztül tehetnek meg, soron kívül – közölte tegnap Ángyán József földművelésügyi államtitkár a parlamentben. „Nem fogjuk cserben hagyni a gazdákat, pontosan átérezzük, hogy nemzetbiztonsági kérdésről van szó” – jelentette ki, bár elismerte, az agrár-kárenyhítési alap nem megfelelő eszköz erre.

Ángyán felszólalásában megemelt kifizetéseket és előre hozott támogatásokat ígért, illetve felvetette, hogy kedvezményes hitelkonstrukciót dolgozhatnak ki a támogatások megelőlegezésére is. „Felgyorsítjuk annak a joganyagnak az elkészítését, amely az egész kockázatviselési rendszert átalakítja” – tette hozzá.

 

Mindig is tudtuk, hogy az ország területének időjárása miatt kockázatos a mezőgazdasági termelés; a kontinentális éghajlatból adódó veszélyeket technológiai kezelésekkel és a termőhely gondos megválasztásával lehetne kezelni – nyilatkozta a Világgazdaságnak Mártonffy Béla. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hozzátette: ezekre az elmúlt években nem fordítottak kellő figyelmet a termelők, a kárenyhítési alap által biztosított összegek pedig messze nem fedezték a keletkezett károkat, ezért hosszú távú megoldásra van szükség. Az ilyen, különböző károkat megelőző, enyhítő fejlesztéseket általánossá kellene tenni. A termőhelyek kiválasztásánál pedig kerülni kell a fokozottan veszélyeztetett helyeket.

Mártonffy szerint a termelők mostani megsegítése kulcsfontosságú az ágazat jövője szempontjából, ám hosszabb távon magukat a gazdákat is érdekeltté kell tenni a védekezésben. Az elnök rámutatott: a hazai zöldség-gyümölcs ágazat éves termelésének körülbelül a fele exportra megy, ezért az állam is érdekelt a hosszú távú megoldás kialakításában. Ezért érdemes lenne az uniós vagy nemzeti támogatásokhoz automatikusan biztosítást kapcsolni az autóknál megszokott kötelező biztosítás mintájára – vélekedett Mártonffy, aki szerint ezenfelül a cascóhoz hasonló további biztosítás is szóba jöhetne. Ez utóbbit piaci alapokon lehetne megvalósítani, az országban működő magánbiztosítókkal.

A magánbiztosítókkal való megegyezés, a piaci alapú biztosítási konstrukciók kidolgozása nem új ötlet. Részben azonban a gazdák sem lennének képesek befizetni a szükséges díjakat, részben pedig a biztosítók sem szívesen vállalkoznak ilyen kockázatos gazdasági ágak kezelésére. Mártonffy szerint erre az lenne a megoldás, ha a kérdést magasabb, szakmaközi szinten kezelnék, és így akár többen egyszerre köthetnének szerződést. Több ezer gazda egy évtizedre történő leszerződése az elnök szerint képezhetne akkora alapot, amekkorával már anyagilag is megérné a biztosítóknak beszállni az üzletbe. Mártonffy ugyanakkor elismerte: a gazdák részéről nemcsak a tőkehiány akadályozza az ilyen szerződések megkötését, hanem gyakran a tudatosság hiánya is.

A biztosítás kötéséhez a gazdáknak igazolniuk kellene, hogy az elmúlt öt évben milyen terméseredményeik voltak, ennek alapján lehetne ugyanis megalapozott kockázatelemzést végezni. A hazai őstermelők jelentős része ennek igazolására azonban nem képes – fogalmazott lapunknak Raskó György . Az agrárközgazdász hozzátette: a kisebb termelőknek az üzleti kultúrájában sem szerepel a pontos nyilvántartás vezetése, az élelmiszerek magas áfatartalma miatt pedig a feketekereskedelemben érdekeltek. Ágazati szakértők becslése szerint a hazai zöldség- és gyümölcskereskedelem akár 45-50 százaléka is áfamentesen, feketén bonyolódhat.

Raskó szerint a biztosítási piac csak a valós, papírokkal igazolható terméseredményeket tudja figyelembe venni a kockázatfelméréskor. Ráadásul a fokozottan fagyveszélyes területek biztosítása akkora kockázatot jelentene, amit nem vállalna egyetlen társaság sem. Ezeken a területeken mindenkinek csak saját felelősségére szabadna gazdálkodni – tette hozzá Raskó.

Arányos segítséget várnak a gazdák

Tárgyalásokat kezdeményeznek a vidékfejlesztési tárcával a fagykárt szenvedett szabolcsi gazdák ügyében a térség országgyűlési képviselői, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége – jelentette be Jakab István, a szervezet elnöke Balkányban. Lehetővé kell tenni, hogy a súlyos fagykárt szenvedett gazdálkodók valóban a kár mértékével arányosan kapjanak esélyt a „túlélésre”, és ne fordulhasson elő olyan kárenyhítés, amely a már kivágás előtt álló ültetvényeknek kedvez – mondta Jakab.

Forrás: Viilággazdaság Online

Kötelező felelősségbiztosítás vár egyes cégekre
2011 május 09.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Kötelező felelősségbiztosítás vár egyes cégekre

Várhatóan 2012 januártól kötelező biztosítást kell fizetniük a veszélyes anyagokat kezelő cégeknek; az uniós környezetvédelmi biztos szerint az irányelvek maradéktalan betartásával megelőzhető a kolontárihoz hasonló ipari balesetek többsége. Erről közös sajtótájékoztatón számolt be pénteken Kolontáron Janez Potocnik EU-biztos és Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár az MTI jelentése szerint.

A környezetvédelmi hatóság a biztosítás meglétéhez köti majd az egységes környezethasználati engedély kiadását - közölte Illés Zoltán. Tájékoztatása szerint törvényben rögzítenék a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett cégek körét, a törvénytervezetet a tárcaközi egyeztetéseket követően az Országgyűlés őszi ülésszakára nyújtanák be, és elfogadása után 2012 január elsején lépne életbe.

Hozzátette: az új törvény várhatóan csökkenti a Magyarországon működő, veszélyes hulladékot kezelő cégek számát, ami jelenleg mintegy 1600. "A kötelező biztosítást kevesebben tudnák megfizetni, ezért kevesebb cég fedné le a veszélyes hulladékokat kezelő cégek piacát" - fogalmazott a környezetvédelmi államtitkár. Hozzátette, hogy ha csökken az ilyen cégek száma Magyarországon, akkor azokat a környezetvédelmi hatóság könnyebben és többször tudja majd ellenőrizni.

Hangsúlyozta, hogy a biztosítás megfizetésével létrejönne egy pénzügyi alap, amely a kolontárihoz hasonló katasztrófa esetén biztosítaná a kármentesítés költségét, mert jelenleg az adófizetők pénzéből finanszírozza az állam a helyreállítást.

Az új törvény bevezetését elsődleges fontosságúnak nevezte a környezetvédelmi államtitkár, hozzátéve, hogy a világon jelenleg három biztosítótársaság képes a veszélyes hulladékok problémáját a viszontbiztosítások rendszerével nemzetközileg lefedni.

Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tevékenységét tízmillió forint nagyságrendű biztosítással fedte le. Janez Potocnik, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az uniós környezetvédelmi irányelvek maradéktalan betartásával megelőzhető a kolontárihoz hasonló ipari balesetek többsége, a megelőzés érdekében felül kell vizsgálni az irányelvek tagállami végrehajtását. Aláhúzta: mindenkinek azon kell dolgoznia, hogy a kolontárihoz hasonló ipari katasztrófák soha többé ne fordulhassanak elő az Európai Unión belül.

Elmondta, hogy a kolontári katasztrófát követően a Bizottság vizsgálatot indított az uniós irányelvek bevezetésének ellenőrzéséről a hatóságoknál, két kérdés még jelenleg is nyitott. A további vizsgálatok során kapnak választ arra, hogy a hatóságoknak az itt lévő vörösiszapot a veszélyes hulladékok közé kellett-e sorolni, illetve a bányászati hulladékokra vonatkozó előírásokat betartották- e a timföldgyárban. Kérdéses továbbá az is, hogy a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló úgynevezett IPPC-irányelvet betartották-e, mondta Janez Potocnik.

Leszögezte: ha ezeket az előírásokat a tagállamokban maradéktalanul betartják, akkor megelőzhetőek az ajkai vörösiszap-katasztrófához hasonló ipari balesetek. A megelőzés fontosságát hangsúlyozva Janez Potocnik elmondta: az unió bizottsága jelenleg a Seveso irányelv felülvizsgálatán dolgozik - amelyet 2013-ra kötelezően bevezetnek majd a tagállamokban -, s a tervek szerint a környezetszennyezés integrált megelőzéséről szóló IPPC-irányelvbe beépítik a közösségi emisszió-kereskedelmi rendszert. A biztos szerint azt a vörösiszap-katasztrófa és a fukusimai katasztrófa is megmutatta, hogy a biztonságon nem éri meg spórolni.

Forrás: Portfolio.hu

Jelentősen csökkent a kkv-k biztosítási díja
2011 április 21.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Jelentősen csökkent a kkv-k biztosítási díja

Egy átlagos kis- és közepes vállalkozás (kkv) ma 20-40 százalékkal, akár 1 millió forinttal is olcsóbban vásárolhat az alapvető kockázataira biztosítást, mint 3 éve - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a FBAMSZ megismételte a 3 évvel ezelőtti kalkulációját, s arra a következtetésre jutott, hogy nem csak az autó- és a lakásbiztosítások, hanem a kkv-biztosítások díjai is radikálisan csökkentek. A közölt példában egy évi 100 millió forint forgalmú, 50 milliós vagyonnal, és négy gépkocsival rendelkező cég szerepelt, amely most kezdett egy 50 milliós beruházásba, s erre építési biztosítást köt.

A legolcsóbb biztosító ezt a céget 2 millió, míg a legdrágább 5,2 millió forintért biztosítja ma. Három év alatt a legalacsonyabb díj 21 százalékkal, míg a legmagasabb 40 százalékkal csökkent. A legolcsóbb és legdrágább díj között három éve még 6 millió volt, míg most csak 3,2 millió forint a különbség. (lm)

forrás:MTI

Biztosítások: viharkártól a görényig
2011 április 12.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Biztosítások: viharkártól a görényig

A mezőgazdaságban vállalkozók meglehetősen kiszolgáltatottak az egyre szeszélyesebb időjárással szemben. A kistermelők, a gazdák és a nagyobb agrárvállalkozók is mindinkább biztosításokkal igyekeznek távoltartani a kockázataikat.

Meglehetősen színes a hazai biztosítók agrárbiztosítási palettája, ám e termékek a díjbevételeknek csak egész kicsiny hányadát hozzák, szemben például az élet- vagy gépjármű biztosításokkal. A hazai intézmények a növény- illetve állatbiztosítások mellett többnyire vállalkozói vagyonbiztosításokat vagy gépek megrongálódása esetére szóló megoldásokat kínálnak. A szerződéskötési évad most kezdődött. Növénykárokra például május végéig köthető mezőgazdasági biztosítás. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2009-ben a mezőgazdasági biztosításokban – ahogy a korábbi években is – a díjbevételekben és a szerződések számában domináltak a növénytermesztéshez kapcsolódó szerződések, míg a tárgyévi kárráfordítások mértéke az állatbiztosítások esetében volt jóval nagyobb. (2010-ről még nincsenek végleges adatok, ám a tendenciák nem térnek el érdemben az elmúlt esztendőkétől.)

Az elmúlt évek egyre kiszámíthatatlanabb időjárása akár tavasztól őszig is okozhat kellemetlen meglepetést a mezőgazdaságból élőknek. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva érdemes idejében bebiztosítani a termést, az állatokat, a mezőgazdasági eszközöket és épületeket elsősorban jég- és viharkár ellen – ajánlja a Generali Providencia Biztosító Zrt., amely a hazai piacon egyike a széles körben agrárbiztosítási konstrukciókat kínáló társaságoknak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az április és a május rendkívül szeszélyes, és a nyári hónapokban is bármikor lecsaphat a pusztító jégeső és a vihar. Megoldást jelenthet a gyümölcsösök tavaszi fagy-katasztrófa biztosítása, de jól jöhet, ha a növényeket a gazdák jég-, vihar- és fagykár, illetve homokverés ellen is biztosítják, hogy ne vesszen kárba az egész éves gazdálkodás eredménye.

Az állattenyésztéssel foglalkozóknak érdemes lehet teljes állatállományukat is biztosítani a különböző természeti csapások - tűz, vihar, villámcsapás, árvíz, földcsuszamlás vagy kőomlás okozta károk - ellen, de a biztosítási védelem kiterjed ismeretlen járművel való ütközés miatti elhullásra és kényszervágásra is. Emlékezetes lehet a tavaly nyáron Mezőhegyesen tomboló elsöprő vihar, ahol lovakat szedett áldozatul a pusztító természeti jelenség. Ha valaki nagy értékű állatot szeretne biztosítani, akkor erre is van lehetősége a Generalinál: nagy értékű lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések és kutyák is biztosíthatóak. Az erdőtulajdonosok a terület nagyságától függően a tűz és árvízkárra, a fakidőléssel járó természeti jelenségekre, valamint az úgynevezett befejezetlen erdőtelepítésekre is köthetnek biztosítást. Mindezek mellett érdemes gondoskodni a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épületekről, berendezésekről, raktáron lévő terményekről és a mezőgazdasági gépekről is. A mezőgazdasági vállalkozások speciális eszközire - erőmunkagépek, telepített öntözőberendezések – is köthető biztosítás.

A Generali biztosító 2010-ben több mint 2500 bejelentést regisztrált mezőgazdasági tűz-, jég- és viharkárok miatt, amelyekre közel 2,2 milliárd forintot fizetett ki – jelezte Hajas Gábor, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vagyonbiztosítási üzletágának vezetője. Véleménye szerint nem érdemes kockáztatni és a néhány ezer forintos biztosítási díjon spórolni, hiszen például a búza és a kukorica esetében már hektáronként kétezer forintért is köthető biztosítás jég, tűz, villámcsapás és földcsuszamlás okozta kárra. Miközben egy ekkora területen például csak a kombájnnal való aratás 15 ezer forintba is belekerülhet. A tavaly júniusban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben végigsöprő jég után esetenként több tízmillió forint értékű kártérítések is előfordultak. A jégesők és viharok Csongrád és Békés megye egy-egy részén például olyan hatalmas károkat okoztak, hogy volt olyan biztosított, akinek termőterületein 122 millió forintos kárt okozott a jégeső” – tette hozzá Hajas Gábor, aki arra is figyelmeztetett, hogy a szélsőséges időjárási viszonyokkal már együtt kell élnünk, és még a nyári jég- és viharszezon is előttünk áll.

A hazai biztosítási piacon a Generali Providencia mellett az Aegon és a K&H is kínál a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó biztosítási termékeket. Az előbbi az ügyfelek kedvenceinek védelmében ajánl kisállat-biztosítást, míg az utóbbinál a „klasszikus állat- és növénybiztosítás mellett mezőgazdasági géptörés esetére is rendelkezésre áll egy sajátos termék. Az agrárszektorban működő vállalkozások számára ugyancsak hasznos lehet a Signal Biztosító géptörésre, illetve elektromos berendezés meghibásodására szóló biztosítása, ahogyan az Union vagy az Uniqa vállalkozói vagyonbiztosítása is. Persze mindig akadnak olyan káresemények, amelyekkel előre nem lehet számolni. Ilyen volt például nem is oly régen a madárinfluenza vagy tavaly ősszel a vörösiszap-ömlés miatti mezőgazdasági veszteségek. Ezekre az eseményekre persze a biztosítók ugyanúgy nincsenek felkészülve, mint az érintett háztartások vagy gazdálkodók.

A korábban már gyakran előforduló esetek tanulságaiból okulva azonban egyes biztosítók termékkínálatában már szerepel például a száj és körömfájás biztosítás, amikor az adott gazdaságban lévő szarvasmarha-, juh és kecskeállomány valamennyi egyedét biztosítani kell. Ennek nyomán a száj-, és körömfájásos megbetegedés következtében állategészségügyi zárlat alá vont állattartó telepen biztosítási fedezetet nyújt a biztosító. Az elmúlt években megnövekvő igények miatt egyre gyakoribb a házi- vagy hobbiállatokra kért biztosítás, akár tenyésztett ebekre vagy éppen nagyobb értékű görényekre, hüllőkre. Ami a hozzávetőleg három-négy évtizedes megfigyelés alapján megállapítható, Magyarországon az esetek zömében az aszálykárok aránya dominált. A károk összértéke három-négy milliárd forinttól akár 50-60 milliárd forintig is terjedhetett. A károk, veszteségek mértéke évjáratoktól függően a növénytermesztés és kertészet termelési értékének három-tíz százaléka között alakult. Az elemi károk előfordulása regionálisan behatárolható. Így az aszálykárok főként az alföldi megyékben okoznak nagyobb veszteséget. A jégkárok az ország valamennyi megyéjében előfordulhatnak, bár azok közül is kiemelt helyen szerepel Baranya, illetve Heves megye.

Fagykárok leginkább az alföldi gyümölcsösökben jellemzőek, de az őszi vetésű növények tekintetében Észak-Magyarország, Szabolcs megye is veszélyeztetett.

A hazai mezőgazdasági biztosítások főbb adatai 2009-ben (Millió forint, illetve darab)

 

Díjbevétel

Szerződésszám

Tárgyévi kárráfordítás

Tárgyévi káresemények száma

Mezőgazdasági biztosítások összesen
8.44012.4456.95910.247

Állatbiztosítások
9671.1314.644153

Növénybiztosítások
4.2415.9702.0295.672

 

 *Forrás: Mabisz

Vízkár mindig elsősorban a folyók árterületeit veszélyezteti; a Bodrogközben, a Tisza menti megyékben, a Körösöknél, valamint a kis-alföldi, Rába menti térségekben jellemzőek az árvizek, míg a belvízkárok Szabolcs, Hajdú, Szolnok, Békés, Csongrád megyék jól körvonalazható részein okoznak rendszerint jelentős károkat. Az egyéb elemi károk között szerepelnek a viharkárok, valamint a homokverés.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2009-ben a nem-életbiztosítások díjbevétele a 2008. évi 424,954 milliárd Ft-ról 419,483 milliárd Ft-ra mérséklődött. A díjbevétel alakulásában jelentős szerepet játszott a társaságok között tapasztalható éles árverseny. A bruttó díjbevételnek mindössze 2,2 százaléka származott a klasszikus mezőgazdasági biztosításokból.

Oldalak