Biztosítások: viharkártól a görényig

A mezőgazdaságban vállalkozók meglehetősen kiszolgáltatottak az egyre szeszélyesebb időjárással szemben. A kistermelők, a gazdák és a nagyobb agrárvállalkozók is mindinkább biztosításokkal igyekeznek távoltartani a kockázataikat.

Meglehetősen színes a hazai biztosítók agrárbiztosítási palettája, ám e termékek a díjbevételeknek csak egész kicsiny hányadát hozzák, szemben például az élet- vagy gépjármű biztosításokkal. A hazai intézmények a növény- illetve állatbiztosítások mellett többnyire vállalkozói vagyonbiztosításokat vagy gépek megrongálódása esetére szóló megoldásokat kínálnak. A szerződéskötési évad most kezdődött. Növénykárokra például május végéig köthető mezőgazdasági biztosítás. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2009-ben a mezőgazdasági biztosításokban – ahogy a korábbi években is – a díjbevételekben és a szerződések számában domináltak a növénytermesztéshez kapcsolódó szerződések, míg a tárgyévi kárráfordítások mértéke az állatbiztosítások esetében volt jóval nagyobb. (2010-ről még nincsenek végleges adatok, ám a tendenciák nem térnek el érdemben az elmúlt esztendőkétől.)

Az elmúlt évek egyre kiszámíthatatlanabb időjárása akár tavasztól őszig is okozhat kellemetlen meglepetést a mezőgazdaságból élőknek. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva érdemes idejében bebiztosítani a termést, az állatokat, a mezőgazdasági eszközöket és épületeket elsősorban jég- és viharkár ellen – ajánlja a Generali Providencia Biztosító Zrt., amely a hazai piacon egyike a széles körben agrárbiztosítási konstrukciókat kínáló társaságoknak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az április és a május rendkívül szeszélyes, és a nyári hónapokban is bármikor lecsaphat a pusztító jégeső és a vihar. Megoldást jelenthet a gyümölcsösök tavaszi fagy-katasztrófa biztosítása, de jól jöhet, ha a növényeket a gazdák jég-, vihar- és fagykár, illetve homokverés ellen is biztosítják, hogy ne vesszen kárba az egész éves gazdálkodás eredménye.

Az állattenyésztéssel foglalkozóknak érdemes lehet teljes állatállományukat is biztosítani a különböző természeti csapások - tűz, vihar, villámcsapás, árvíz, földcsuszamlás vagy kőomlás okozta károk - ellen, de a biztosítási védelem kiterjed ismeretlen járművel való ütközés miatti elhullásra és kényszervágásra is. Emlékezetes lehet a tavaly nyáron Mezőhegyesen tomboló elsöprő vihar, ahol lovakat szedett áldozatul a pusztító természeti jelenség. Ha valaki nagy értékű állatot szeretne biztosítani, akkor erre is van lehetősége a Generalinál: nagy értékű lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések és kutyák is biztosíthatóak. Az erdőtulajdonosok a terület nagyságától függően a tűz és árvízkárra, a fakidőléssel járó természeti jelenségekre, valamint az úgynevezett befejezetlen erdőtelepítésekre is köthetnek biztosítást. Mindezek mellett érdemes gondoskodni a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épületekről, berendezésekről, raktáron lévő terményekről és a mezőgazdasági gépekről is. A mezőgazdasági vállalkozások speciális eszközire - erőmunkagépek, telepített öntözőberendezések – is köthető biztosítás.

A Generali biztosító 2010-ben több mint 2500 bejelentést regisztrált mezőgazdasági tűz-, jég- és viharkárok miatt, amelyekre közel 2,2 milliárd forintot fizetett ki – jelezte Hajas Gábor, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vagyonbiztosítási üzletágának vezetője. Véleménye szerint nem érdemes kockáztatni és a néhány ezer forintos biztosítási díjon spórolni, hiszen például a búza és a kukorica esetében már hektáronként kétezer forintért is köthető biztosítás jég, tűz, villámcsapás és földcsuszamlás okozta kárra. Miközben egy ekkora területen például csak a kombájnnal való aratás 15 ezer forintba is belekerülhet. A tavaly júniusban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben végigsöprő jég után esetenként több tízmillió forint értékű kártérítések is előfordultak. A jégesők és viharok Csongrád és Békés megye egy-egy részén például olyan hatalmas károkat okoztak, hogy volt olyan biztosított, akinek termőterületein 122 millió forintos kárt okozott a jégeső” – tette hozzá Hajas Gábor, aki arra is figyelmeztetett, hogy a szélsőséges időjárási viszonyokkal már együtt kell élnünk, és még a nyári jég- és viharszezon is előttünk áll.

A hazai biztosítási piacon a Generali Providencia mellett az Aegon és a K&H is kínál a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó biztosítási termékeket. Az előbbi az ügyfelek kedvenceinek védelmében ajánl kisállat-biztosítást, míg az utóbbinál a „klasszikus állat- és növénybiztosítás mellett mezőgazdasági géptörés esetére is rendelkezésre áll egy sajátos termék. Az agrárszektorban működő vállalkozások számára ugyancsak hasznos lehet a Signal Biztosító géptörésre, illetve elektromos berendezés meghibásodására szóló biztosítása, ahogyan az Union vagy az Uniqa vállalkozói vagyonbiztosítása is. Persze mindig akadnak olyan káresemények, amelyekkel előre nem lehet számolni. Ilyen volt például nem is oly régen a madárinfluenza vagy tavaly ősszel a vörösiszap-ömlés miatti mezőgazdasági veszteségek. Ezekre az eseményekre persze a biztosítók ugyanúgy nincsenek felkészülve, mint az érintett háztartások vagy gazdálkodók.

A korábban már gyakran előforduló esetek tanulságaiból okulva azonban egyes biztosítók termékkínálatában már szerepel például a száj és körömfájás biztosítás, amikor az adott gazdaságban lévő szarvasmarha-, juh és kecskeállomány valamennyi egyedét biztosítani kell. Ennek nyomán a száj-, és körömfájásos megbetegedés következtében állategészségügyi zárlat alá vont állattartó telepen biztosítási fedezetet nyújt a biztosító. Az elmúlt években megnövekvő igények miatt egyre gyakoribb a házi- vagy hobbiállatokra kért biztosítás, akár tenyésztett ebekre vagy éppen nagyobb értékű görényekre, hüllőkre. Ami a hozzávetőleg három-négy évtizedes megfigyelés alapján megállapítható, Magyarországon az esetek zömében az aszálykárok aránya dominált. A károk összértéke három-négy milliárd forinttól akár 50-60 milliárd forintig is terjedhetett. A károk, veszteségek mértéke évjáratoktól függően a növénytermesztés és kertészet termelési értékének három-tíz százaléka között alakult. Az elemi károk előfordulása regionálisan behatárolható. Így az aszálykárok főként az alföldi megyékben okoznak nagyobb veszteséget. A jégkárok az ország valamennyi megyéjében előfordulhatnak, bár azok közül is kiemelt helyen szerepel Baranya, illetve Heves megye.

Fagykárok leginkább az alföldi gyümölcsösökben jellemzőek, de az őszi vetésű növények tekintetében Észak-Magyarország, Szabolcs megye is veszélyeztetett.

A hazai mezőgazdasági biztosítások főbb adatai 2009-ben (Millió forint, illetve darab)

 

Díjbevétel

Szerződésszám

Tárgyévi kárráfordítás

Tárgyévi káresemények száma

Mezőgazdasági biztosítások összesen
8.44012.4456.95910.247

Állatbiztosítások
9671.1314.644153

Növénybiztosítások
4.2415.9702.0295.672

 

 *Forrás: Mabisz

Vízkár mindig elsősorban a folyók árterületeit veszélyezteti; a Bodrogközben, a Tisza menti megyékben, a Körösöknél, valamint a kis-alföldi, Rába menti térségekben jellemzőek az árvizek, míg a belvízkárok Szabolcs, Hajdú, Szolnok, Békés, Csongrád megyék jól körvonalazható részein okoznak rendszerint jelentős károkat. Az egyéb elemi károk között szerepelnek a viharkárok, valamint a homokverés.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2009-ben a nem-életbiztosítások díjbevétele a 2008. évi 424,954 milliárd Ft-ról 419,483 milliárd Ft-ra mérséklődött. A díjbevétel alakulásában jelentős szerepet játszott a társaságok között tapasztalható éles árverseny. A bruttó díjbevételnek mindössze 2,2 százaléka származott a klasszikus mezőgazdasági biztosításokból.

Biztosítás fajta: 

  • Vállalkozói biztosítás
Családi házat építtet? Erről mindenképpen tudnia kell
2017 január 12.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Családi házat építtet? Erről mindenképpen tudnia kell

Január 1-jétől hatályos a lakóépület építésének egyszerű bejelentését szabályozó kormányrendelet módosítása, amely szerint a 300 négyzetméternél kisebb lakóépületek tervezőinek kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkezniük.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016 (VI.13.) kormányrendelet tavaly novemberi módosítása januártól hatályos. A jogszabály a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén, az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező által vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység körében okozott kár megtérítésére a tervezői felelősségbiztosítás megkötését kötelezően előírja.
A Magyar Építészkamara honlapján foglalja össze a tudnivalókat.

Mikor kell tervezői felelősségbiztosítás?

  1. 2017. január 1-jén már fennálló tervezési szerződés esetén, ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 1-jét követően kerül sor.
  2. ha a tervezési szerződés megkötésére 2017. január 1-jét követően kerül sor.

Amennyiben a tervező 2017. január 1. napján rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, február 1-jéig kell azt e rendelet előírásainak megfeleltetnie.

Mi a teendője a tervezőnek?

  1. rendelkeznie kell a felelősségbiztosítással legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor,
  2. nyilatkoznia kell a felelősségbiztosítási szerződés meglétéről a tervezési szerződésben,
  3. nyilatkoznia kell a kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésekor a felelősségbiztosítása kötvényszámáról, a biztosító nevéről (az igazolást a biztosító a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül köteles térítésmentesen kiállítani),
  4. fel kell tölteni a naplóba a biztosító által kiadott igazolást arról, hogy a bejelentéssel érintett tervezéshez kapcsolódó felelősségbiztosítás és a biztosítási fedezet fennáll,
  5. jogában áll felmondani a biztosítási szerződés megkötésétől számított két héten belül a felelősségbiztosítási szerződést, amennyiben a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre.

Mi az elvárás a tervezői felelősségbiztosítással szemben?

  1. fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére is,
  2. ki kell terjednie a biztosítás hatálya alatt a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel és a tervező vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra,
  3. fedezetet kell nyújtania a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra,
  4. fenn kell állnia legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig.

Hogyan teljesíthető a jogszabályi kötelezettség?

  1. folyamatos, határozatlan idejű tervezői felelősségbiztosítási szerződéssel,
  2. projekt alapon, csak egy épületre megkötött tervezői felelősségbiztosítási szerződéssel.

Mekkora fedezetet kell biztosítani?

  1. 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig,
  2. 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig,
  3. 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig, ahol beruházási költségkeret alatt a tervezési programban meghatározott költségkeretet kell érteni.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól felelősségbiztosításra! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Egyre több káresettel kell számolni a mezőgazdaságban
2016 december 16.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Egyre több káresettel kell számolni a mezőgazdaságban

A 2016-os év időjárási viszonyai hektikusabban alakultak a tavalyinál, így a mezőgazdasági piac egyik meghatározó szereplőjéhez, a Groupama Biztosítóhoz is mintegy 15%-kal több mezőgazdasági kárbejelentés érkezett idén. Magyarország legtöbb térsége érintett volt az egész nyáron át tartó heves viharokban, esőzésekben, jégesőkben, de a legnagyobb mezőgazdasági károk Kelet-Magyarországon keletkeztek idén.

Elhúzódó extrém nyári időjárás

A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek komoly hatással voltak idén a mezőgazdasági növénytermelésre, így alapvetően meghatározták a Groupama Biztosító mezőgazdasági portfóliójának több mint 80%-át kitevő növénybiztosítás eredményeit is.
2016-ban az enyhe, csapadékban szegény tél során csupán egy tucat bejelentés érkezett a Groupama Biztosítóhoz fagy miatt, jellemzően Észak-kelet Magyarországról. A száraz tavaszelőt azonban felhőszakadások, heves korai viharok követték, áprilisban pedig megjelent a tavaszi fagy, főképp a Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Pest-megye déli részén. A nyár közepéig az időjárás a szokásos módon alakult a hétről hétre érkező frontokkal, zivatarokkal, felhőszakadásokkal, jégesővel, az ekkor megszokott „lecsendesedés” idén azonban elmaradt. 2016-ban a nyár második felét is extrém időjárási viszonyok jellemezték, így a termelőknek ekkor is ugyanolyan bosszúságot okoztak a felhőszakadással, jégesővel tarkított zivatarok, mint a nyár első felében. Az első őszi fagyok már korán, szeptemberben megjelentek, ám ez már jelentős károkat már nem okozott.

A növénykárok 82%-át jégverés okozta

A rendkívüli időjárási viszonyok miatt a Groupama Biztosítóhoz összességében az előző évinél mintegy 15%-kal több mezőgazdasági kárbejelentés érkezett, melyekre összesen mintegy 2,8 milliárd Ft kárkifizetést teljesített a társaság.
Az elmúlt évekre jellemző módon a legtöbb, legnagyobb károkat a jégeső okozta. Idén a 2870 növénykár bejelentés több, mint 82%-a jégverésről szólt, 10%-ot meghaladó viharkár bejelentés érkezett, továbbá a felhőszakadás-, fagy-, tűzkár bejelentések voltak gyakoriak.
A Groupama Biztosító 2016-ban növényállományok jégkára miatt több, mint két milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak. A viharra, tavaszi fagyra és az egyéb káreseményekre kifizetett összeg meghaladta a félmilliárd forintot. A mezőgazdasági vagyonbiztosítások terhére bejelentett káresemények túlnyomó többsége viharkár volt, a kifizetések meghaladták a 100 millió forintot és további 36 millió forint kárkifizetést teljesített a társaság az állattartóknak az elhullott jószágaik után.
Területi eloszlást tekintve a jégkárok esetében kiemelendő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei jégverés mellett a július eleji észak-nyugat magyarországi zivatarlánc, mely Vas-megyétől Budapestig okozott jelentős károkat.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a téli fagyokra, vagy akár már most a nyári jégverésre! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Jelentősen növekedett a támogatott agrárbiztosítások összege
2016 december 08.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Jelentősen növekedett a támogatott agrárbiztosítások összege

Csaknem harmadával, 7,5 milliárd forintra nőtt a támogatott agrárbiztosítások összege, bár idén 3-ról 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keretösszeg, a túligénylés mértéke idén is eléri a 22 százalékot, 900 millió forintot - közölte összegzését a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szerdán az MTI-vel.

Az uniós támogatás-kifizetési rendszereknek megfelelően jövő év márciusig minden gazdálkodó hozzájut a támogatáshoz a szövetség közlése szerint. Idén mintegy 12 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a gazdálkodók Magyarországon - írták. A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be, az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, amelynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. Ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek. A konstrukció népszerűsége egyre nő, ráadásul idén újra visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is, a támogatandó díjak összege a tavalyi 5,7 milliárdról 7,5 milliárd forintra emelkedett.

A túligénylés miatt a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint történik: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke. A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 50 százaléknyi a támogatás, míg a többi növény (C típus) esetén 40 százalékos visszatérítés várható. A tájékoztatás szerint a kiírás során idén első alkalommal határoztak meg garantált visszatérítési alsó küszöbarányt: az A típusú biztosítások esetén minimum 41, míg a többi biztosítástípus esetén legalább 30 százaléknyi visszatérítés mindenképpen jár a gazdálkodóknak.

Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja a közlemény szerint elmondta, a támogatást igénybe vevők döntő többsége szántóföldi növényekre kíván elsősorban biztosítást kötni, ugyanakkor a szőlő- és gyümölcsültetvények esetén ez a biztosítási hajlandóság jóval kisebb az elvárhatónál. Hozzátette, az értékesebb növénykultúrákra magasabb a díj, ugyanakkor a kártérítés is jóval nagyobb összegű. Biztosítás nélkül tehát jóval nagyobb kockázatot vállal a termelő - mutatott rá.

Forrás: profitline.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a kiszámíthatatlan időjárásra! Kérjen ajánlatot Vállalkozói biztosításra online! Vállalkozói biztosítás >>

A vállalatok harmada novemberben tudja versenyeztetni a biztosítókat
2016 december 01.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A vállalatok harmada novemberben tudja versenyeztetni a biztosítókat

A novemberi időszakot hagyományosan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként ismerjük. Jóval kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a vállalati vagyonbiztosítások mintegy harmadának is január elsején van az évfordulója. Az érintett vállalkozásoknak december 1-jéig van lehetőségük arra, hogy több biztosító ajánlatát összehasonlítva döntsenek egy esetleges biztosítóváltásról. Ha ezt elmulasztják, a felülvizsgálatra lehetőségük legközelebb csak egy év múlva lesz ismét - írja közleményében a Union Biztosító.

„A vállalati vagyonbiztosítások díjszintje évek óta fokozatosan csökken – magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. – Emiatt azok a cégek, akik már évek óta nem követték nyomon biztosítási csomagjaikat, nem ritkán jóval kedvezőbb feltételeket is elérhetnek egy váltással. A megspórolt összeget, vagy annak egy részét a tapasztalatok szerint sok esetben a meglévő (gyakran minimális) limitek illetve biztosítási összegek emelésére vagy új, eddig hiányzó biztosítási elemek beemelésére fordítják. Az alacsonyabb díjak ezzel egy időben vállalkozások újabb köre számára is elérhetővé teszik a biztonságos működést garantáló vagyonbiztosításokat.”

Ma Magyarországon különösen a kkv-szektort jellemzi a biztosítottság alacsony szintje, noha éppen ez a kör a legsérülékenyebb egy nem megfelelően biztosított, váratlan káresemény során. Az UNION Biztosító közelmúltban, másfél ezres mintán lefolytatott felmérése azt mutatta, hogy a Magyarországon fellelhető mintegy 1 millió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás 24 százalékának semmilyen vagyonbiztosítása nincsen. Amennyiben a díjak nem emelkednek jelentősen a mostani szint fölé, és a jelenleg érzékelhető gazdasági bővülés a következő néhány évben is fennmarad, a vállalati vagyonbiztosítást kötő kkv-k aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékos küszöböt.

A vállalatok által megkötött vagyonbiztosítások többségének komoly hiányosságai vannak. Ezek közül a legjellemzőbbek:

  1. Nem számolunk az üzemszünet jelentőségével – Az UNION adatai szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződéseknek mindössze 4 százaléka tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő vállalatokat, hanem különböző szolgáltatást végző cégeket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevétele, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetnie kell. Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti.
  2. Megfelelő felelősségbiztosítás hiánya – Az UNION felmérése szerint a kkv körben a cégek 73 százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ugyanakkor e vállalatoknak is csak kis része fedezi a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázatok mindegyikét. Az általános felelősségbiztosítás mellett célszerű a vállalkozás profiljának megfelelő, felelősségbiztosítási csomag megkötését is megfontolni.
  3. Alulbiztosítottság – A biztosítást nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem annál alacsonyabb biztosítási összegre kötik meg. Kár bekövetkezésekor ilyen esetekben a biztosító csak a biztosítottság mértékével arányosan fizet kártérítést.

„A körültekintően működő vállalatok vagyon- és felelősségbiztosításra általában éves árbevételüknek néhány tized százalékát költik. Ennek az előre tervezhető, általában jelentős terhet nem képező költségnek a vállalása jelentősen lecsökkenti annak kockázatát, hogy egy váratlan esemény komolyan veszélyeztesse az adott társaság működését” – teszi hozzá az UNION szakembere.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül vállalati biztosítását is évfordulójakor! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Fontos dátum a mezőgazdasági károsultak számára
2016 november 11.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Fontos dátum a mezőgazdasági károsultak számára

A 2016. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2016. november 30-ig nyújtható be. Azon károsultak tudják benyújtani a kérelmet, akiknek a kárbejelentését az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítési évben korábban már jóváhagyta - írja a kormany.hu.

A károsult termelők 2016-ban is elektronikus úton tudják benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) erre szolgáló internetes felületén, amely itt érhető el. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször lehet módosítani, az MVH és az agrárkár-megállapító szerv a 2016. november 30-i nap végi állapot szerinti kérelmet ellenőrzi. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről 2017. március végéig születik döntés és eddig kapják meg kárenyhítő juttatásukat a károsultak.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-áig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. Biztosítás nélkül az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a fele nyújtható.

A teljes hír itt olvasható: http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-2016-evi-karenyhito-juttatas-iranti-kerelem-benyujtasahoz-megjelentek-a-referenciaarak-es-atlaghozam-adatok 

Forrás: biztositasszemle.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot a mezőgazdasári biztosításra vállalkozása számára! Vállalati biztosítás ajánlatkérés>>
 

Kötelező biztosítás a családi házat építőknek? 200 ezer forintos teher
2016 november 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Vállalkozói biztosítás

Kötelező biztosítás a családi házat építőknek? 200 ezer forintos teher

Szeptember elején lépett hatályba az építési törvény módosítása, amely a kormány számára lehetővé teszi, hogy rendelettel kötelezze a tervezőket és a kivitelezőket a 300 négyzetméter alatti, egyszerű bejelentéssel érintett családi házak építése esetén felelősségbiztosítás megkötésére.

Bár már novemberben járunk, a rendeletnek egyelőre se híre se hamva. Milyen tartalmú rendelet várható és mikorra? Milyen áremelkedéssel és egyéb következményekkel járhat mindez a jövőbeli építkezőkre? – ezeket a kérdéseket járta körül a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Sok tízezer építkezni vágyó család számára volt jó hír az év elején, hogy ezentúl nem kell építési engedélyt kérni a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanokhoz. Az építési hatóságok kivonása a rendszerből azonban jelentősen megnövelte a műszaki tervezők és kivitelezők felelősségét egy-egy épület szakszerű megvalósításával kapcsolatban.

"Az építőipart érintő kötelező felelősségbiztosítás bevezetése az építtetők érdekét szolgálja, hiszen nem csupán az építkezés idején, hanem az azt követő években bekövetkező károkra is biztosítási fedezetet kínál" – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. Ez fontos előny, hiszen az építési vállalkozások területén a mai napig jellemző a kivitelező cégek néhány év működés utáni felszámolása, fantomcégek működtetése, ami sok esetben lehetetlenné teszi a jogos garanciák, szavatosságok érvényesítését.
A törvénymódosítás nem kötelezettségként, csupán lehetőségként írja elő a kormánynak a rendelet megalkotását és kihirdetését. Ezért elképzelhető, hogy a bevezetésére csupán a jövő évben, vagy akár még később kerül sor. Már most érdemes viszont megvizsgálni, vajon az előírt biztosítások mekkora összeget jelentenek egy-egy új épületre vetítve.

Átlagosan legalább 200 ezer forintos költségnövekedés
A tervezett kötelező biztosítás zömmel azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent majd pótlólagos terhet, amelyek idáig rendszerint írásbeli megállapodás, ennek megfelelően kapcsolódó biztosítások nélkül végezték a munkájukat. A vállalkozók jó eséllyel a megrendelőre igyekeznek majd hárítani a pótlólagos kiadásokat, melyek becsléséhez célszerű a piacon már meglévő biztosítások díjszintjét alapul venni.
A kiszivárgott adatok szerint 50 millió forint alatti beruházási költségkeretig a tervezés esetében káronként minimum 2 millió, míg az építés-szerelés esetében legalább 10 millió forintnyi limittel rendelkező felelősségbiztosítást kell megkötni.

Egy maximum 50 millió forintos családi ház építés-szerelési biztosításának éves díja 130-160 ezer forint között mozog. Ha a szerződést követő 3 év káreseményeire is kell majd fedezetet nyújtani, ez további modulok, és az ezekhez kapcsolódó pótdíjak beépítését jelentheti.
Egy 10 millió forintos tervezői árbevétellel rendelkező mérnök évi 130-190 ezer forintért köthet olyan felelősségbiztosítást, amely nem terjed ki a felelős műszaki vezetésre. Ez utóbbi szintén további díjat jelent, de ha lakásonként 300-400 ezer forint körüli tervezési díjjal számolunk, akkor az arra eső biztosítási költség nem fog 15-20 ezer forintnál magasabb plusz költséget jelenteni.

A megkérdezett biztosítók várhatóan a jelenleg elérhető biztosítási termékekkel – kiegészítő szolgáltatások alkalmazásával – ki tudják majd elégíteni a rendeletben megjelenő feltételeket, ám számolni kell azzal, hogy a biztosítást kötők köre jelentősen felhígul: a fedezetközösségbe az eddig is felelősen működő cégek mellé sok, kevésbé megbízható építési vállalkozás is bekerül. Ez jelentősen emeli majd a kockázatot, ami akár komolyabb díjemelést is jelenthet. Ezért egy családi ház esetében a kötelező felelősségbiztosítás bevezetését követően reálisan átlagosan legalább 200 ezer forintnyi költségnövekedéssel kell számolni.
Bár szivárogtak már ki információk a várható feltételekről, hivatalos paraméterek híján a biztosítók kínálatában egyelőre az eddig is ismert építés-szerelési és különféle szakmai felelősségbiztosításokkal találkozhatunk. Mivel a kiszivárgott adatok szerint a tervezett rendelet igen alacsony minimális limiteket állapít meg (a hazai gyakorlatban pedig a szerződők ezektől felfelé jellemzően nem térnek el), a biztosítók várhatóan nem fognak nagy üzletet látni ebben az új előírásban, és kevés új terméket fognak erre az igényre fejleszteni. Az alapvetően eltérő felelősségi körök, illetve az eltérő időszakokban zajló tevékenységek, miatt az építési felelősségbiztosítás kötelezővé tételét követően sem jelennek majd meg egységes csomagok: a tervezésre, illetve a kivitelezésre a jövőben is külön biztosítási termékek vonatkoznak majd.
A rendelet – ha megjelenik – várhatóan rögzíti majd, hogy az előírt felelősségbiztosítás nélkül a kivitelezés nem kezdhető meg, annak meglétét az építésügyi hatóság folyamatosan ellenőrizheti, hiányában pedig azonnal leállíthatja az építkezést. A súlyos szabálytanságnak minősülő hiányosság emellett komoly hatósági bírság kiszabását is eredményezheti.

Mit tegyünk, amíg nem kötelező a biztosítás?
Egy családi ház építése több évre, évtizedre szóló beruházás. Ezért a gondos építtetők széles körű tájékozódás, alapos mérlegelés alapján választják ki mind a tervező, mind a műszaki vezető, mind pedig a kivitelező személyét. E mérlegelés fontos elemének kell lennie már most is, hogy probléma esetén az adott szakember tevékenysége mögött milyen biztosítói fedezet áll. Sok százezres vagy milliós követelések, évekig tartó perek elkerülése múlhat a megfelelő döntésen – hívja fel a figyelmet a FBAMSZ szakértője.

Forrás: adozona.hu

Idén ön is gyakran tárcsázta a biztosítókat? Nincs egyedül!
2016 október 06.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Idén ön is gyakran tárcsázta a biztosítókat? Nincs egyedül!

A szokásosnál jóval eseménydúsabb volt az idei esztendő az agrárbiztosítási piac számára. Sok volt a viharkár, de nőtt a szerződések száma is. Az állami támogatást az utolsó fillérig elvihetik.

Sokkal rosszabbul alakul az idén a mezőgazdasági biztosításoknál a kárhányad, mint az elmúlt években. „Az elmúlt öt év legeseménydúsabb évét láttuk az idén a káresetek darabszámában” – mondják az Allianznál. „Ennek oka a nyári huzamosanextrém időjárás” – teszi ehhez hozzá Füzesi Dániel, a Groupama Biztosító mezőgazdasági szakértője. Az ország legtöbb térsége megszenvedte az egész nyáron át tartó heves viharokat, esőzéseket és jégesőket, de a legnagyobb károk Kelet-Magyarországon keletkeztek. A másik nagy agrárbiztosítási szereplőnél, a Generalinál is megnőtt a káresemények száma az idén. A tavaszi fagy is „megdolgozta” a gyümölcs- és szőlőültetvényeket, emellett komoly jégkárok voltak Szabolcsban, Békésben, Vas megyében és a Balaton környékén. A jég válogatás nélkül minden növénykultúrában tetemes kárt okozott, a viharok a legnagyobb pusztítást a mák- és a napraforgó-ültetvényekben végezték.

Hogy pontosan mennyi volt eddig a károk értéke, azt nem árulták el a piaci szereplők. A mezőgazdasági biztosításoknál mindenesetre a kárkifizetések évről évre durván ingadozhatnak, az utolsó, károk szempontjából katasztrofális évben, 2010-ben például a díjbevétel másfélszeresét is meghaladta a tárgyévi kifizetés. Az idei szezonnak egyébként a károk szempontjából még koránt sincs vége. „A kukorica- és napraforgóföldek jégveréskárának megállapítása még folyamatban van” – mondja Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. A kárhányadot pedig tovább növelheti a következő napokban várható őszi fagy, amely főleg a másodvetésű csemegekukoricát és a zöldbabot teheti tönkre – teszik ehhez hozzá a Generalinál. Ezt követően a téli fagy is kárt tehet még az őszi káposztarepcében és az őszi vetésű kalászosokban.

A szokásosnál több kárt hozó évben egyébként több gazdának volt biztosítása is, mint tavaly. A piaci szereplők szerint különösen a jégkár elleni biztosítást kötötték meg sokan, és ezek a konstrukciók jövőre is népszerűek maradnak az idei tapasztalatok után. Az agrárbiztosítások piacának fejlődésében fontos szerepet játszik az ezekre igényelhető állami támogatás is. „A gazdák egyre inkább választanak díjtámogatott konstrukciókat a nem támogatottakkal szemben” – mondja Füzes Dániel. A Generalinál a 8500 agrárbiztosítás közül 3500-hoz igényeltek díjtámogatást. Az Allianz úgy nyilatkozott: „jelentős” darabszám- és díjnövekedést láttak elsősorban a támogatott konstrukcióknál.

Póczik becslése szerint egyébként az idén a teljes piacon a támogatott növénybiztosítási díjbevétel összesen 7 milliárd forint körül lesz. Tavaly ez az összeg csupán 5,7 milliárd forint volt. Mindehhez 4 milliárd forintnyi támogatást nyújt az állam, egymilliárd forinttal többet, mint tavaly. A gazdák a biztosítási díj legfeljebb 65 százalékát kaphatják vissza az államtól, az eddigi díjbevételadatok alapján így a 4 milliárd forintos keret ki fog merülni. Póczik úgy kalkulál, hogy a háromféle támogatott módozat közül a legkomplexebb, „A” típusú biztosítást kötők 55, a „B” és „C” típust kötők 40 százalék körüli visszatérítést kaphatnak. A Generalinál is azt várják, hogy legalább a „B” és „C” típusú, olcsóbb, kevésbé átfogó biztosításoknál csökkentett támogatásra kell számítani.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a téli extrém időjárásra is! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Folyamatos az agrárkárenyhítési kérelmek befogadása
2016 szeptember 14.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Folyamatos az agrárkárenyhítési kérelmek befogadása

Emellett fontos a termelői öngondoskodás, a biztosításkötés ösztönzése is, mert a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kárenyhítő juttatásban részesülő termelőknek csak tizede rendelkezik megfelelő biztosítással, s ezért biztosítás hiányában sokan csak a támogatás felére szereznek jogosultságot. Különösen mivel a biztosításkötést is támogatja a kormány, 2016-ban a Vidékfejlesztési Programban 4 milliárd forint kerettel került meghirdetésre a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás.

A Jobbik ráadásul nyitott kapukat dönget, amikor kamatmentes hitelek biztosítana a gazdáknak, ugyanis a kormány hektáronként legfeljebb 500.000 forint összegű 100%-os mértékben kamattámogatott hitelt nyújt júliustól az ültetvényen gazdálkodó, tavaszi fagykárral sújtott termelőknek.

Továbbá a Földművelésügyi Minisztérium már bejelentette, a jégkárok csökkentése és megelőzése érdekében országos jégeső-elhárítási rendszert hoz létre, amelynek működési forrásait javarészt a kárenyhítési alap állja majd.

Apáti István hamis vádaskodását igazolja az is, hogy a Jobbik frakciója sem méltatta arra, hogy az ugyanezen témában a földművelésügyi miniszterhez benyújtott interpellációja a parlament szeptember 12-i ülésén elhangozhasson.

Forrás: Földművelésügyi Minisztérium (os.mti.hu)

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot cége számára online! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

A nagy csalódás: jégverésre nem minden biztosítás fizet
2016 július 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Általános

Tömegével érkeznek a vihar utáni kárbejelentések a biztosítókhoz, a végleges kárösszeg becslésére azonban egyelőre senki nem vállalkozik, ám az biztosnak tűnik, hogy az egynapos viharok között a mostani rekordot döntött – tudtuk meg a CLB független biztosítási alkusz cégtől. Nagy károk keletkeztek, s még nagyobb csalódás is érheti a károsultakat: jégverésre nem minden biztosítás fizet.

Az első gyors összegzés szerint a legnagyobb kár a gépjárművekben, a háztetőkben és a kerti bútorokban esett. Mivel több teljes rendezvényt is szétvert az orkánerejű széllel érkezett eső – helyenként jég – a biztosítók az elmúlt évek legnagyobb összegű kárkifizetésére készülnek. A helyzet óráról, órára változik.

Volt, akinek a kocsiját verte rommá éjszaka a jég, de olyan is akadt szép számban, akinek a háza tetejét vagy a kéményét vitte el az országon tegnap eset óta végigvonuló, egyes helyeken tomboló vihar. A biztosítók megkezdték a kárfelmérést, de nehéz tartani a lépést a bejelentésekkel, mert a vihar az ilyenkor szokásos ”kártípusok” minden válfaját produkálta – mondta a 25 biztosítóval szerződött CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója. Németh Péter szerint elképzelhető, hogy ez, a hidegfronttal érkezett időjárási jelenség lehet az elmúlt évek egynapos viharai között a legkegyetlenebb, már most rekord közeli kárbejelentések száma, a CLB-nél például folyamatosan csörögnek a telefonok, s egymásnak adják a kilincset az ügyfélszolgálaton a károsultak.

Az alig félnapos tapasztalatok alapján már most biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy, ami viharkár csak létezik, az szinte mind bekövetkezett már. És még nincs vége, hiszen az ország egyes területeire csak mostanában érkezik meg a hidegfront kegyetlen előfutára. Németh Péter felhívja a figyelmet, hogy jégkárra csak az a biztosítás fizet, amelyikben van külön ilyen kitétel, ezért lehetőleg mindenki tegye meg a legszükségesebb óvintézkedést – legalábbis ott, ahová csak ezt követően ér oda a vihar. Ahhoz ugyanis, hogy a biztosítók garantáltan fizessenek, a károsultnak lehetőségeihez mérten a kármentést is meg kell kezdenie és a gondatlanságnak még az árnyékát is kerülni kell – figyelmeztet a szakember.

A bejelentések száma percről percre nő, egyelőre még megbecsülni sem lehet, hogy mi lesz a vége – mondta Németh Péter, aki szerint már most biztos, hogy egynapos rekordot fognak zárni. Az első gyors összegzés szerint a legtöbb kár a kinn hagyott, vagy éppen a vihar idején úton volt járművekben keletkezett – rádőlt fák, jégverés, stb. -, de az ingatlanok terén is jelentős lehet a veszteség, amit egyelőre még megbecsülni sem mernek a szakértők. Már csak azért sem, mert a vihar komplett rendezvényeket is szétvert, az ezekben keletkezett tízmilliós nagyságrendű károkat most mérik fel a szervezők.

Forrás: nepszava.hu

Ennyit érnek a magyar kórházak
2016 július 14.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Összesen 96 kórház hatféle biztosítási kockázatára írt ki nyílt közbeszerzést az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A két évre szóló védelem ellenértékét az ajánlatkérő 2 milliárd 322 millió forintra becsüli.

A 96 kórház vagyona 825 milliárd forintot ér, ennek a minden kockázatra kiterjedő (all risks) biztosítását kéri az ajánlatkérő. Kiegészítő biztosítás ehhez az üzemszünet és a géptörés biztosítás.

A második rész a számítógépek és elektronikus berendezések összkockázatú vagyonbiztosítását tartalmazza, de csak 57 intézménynél. Ezek a berendezések 73 milliárd forintot érnek.

A harmadik rész a kombinált felelősségbiztosításé. Ide tartozik a környezetszennyezés, a bérlői- és bérbeadói felelősség átvállalása, valamint a munkáltatói felelősségbiztosítás is.

A vezetőket csak 12 kórházban biztosítják?

A negyedik részben szereplő egészségügyi szolgáltatói (szakmai) felelősségbiztosítás mind a 96 kórházra kiterjed, viszont az ötödik kockázattípus, a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása csak 12 kórházat érint. Végül a csoportos baleset-, vagy személybiztosítás 7 intézményre terjed ki.

Az ajánlatkérő minden részre külön-külön referenciát kér. Így például a vagyonbiztosításra az tehet ajánlatot, aki az elmúlt 3 évben legalább egy 2 millió forint éves díjú - minden kockázatot felölelő - vagyonbiztosítást kötött. A számítógépek és elektronikus berendezéseknél a referencia értéke - szintén az elmúlt 3 évből - 500 millió forint.

Az ajánlattételi határidő augusztus 12.

Forrás: napi.hu

Oldalak