Biztosítások: viharkártól a görényig

A mezőgazdaságban vállalkozók meglehetősen kiszolgáltatottak az egyre szeszélyesebb időjárással szemben. A kistermelők, a gazdák és a nagyobb agrárvállalkozók is mindinkább biztosításokkal igyekeznek távoltartani a kockázataikat.

Meglehetősen színes a hazai biztosítók agrárbiztosítási palettája, ám e termékek a díjbevételeknek csak egész kicsiny hányadát hozzák, szemben például az élet- vagy gépjármű biztosításokkal. A hazai intézmények a növény- illetve állatbiztosítások mellett többnyire vállalkozói vagyonbiztosításokat vagy gépek megrongálódása esetére szóló megoldásokat kínálnak. A szerződéskötési évad most kezdődött. Növénykárokra például május végéig köthető mezőgazdasági biztosítás. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2009-ben a mezőgazdasági biztosításokban – ahogy a korábbi években is – a díjbevételekben és a szerződések számában domináltak a növénytermesztéshez kapcsolódó szerződések, míg a tárgyévi kárráfordítások mértéke az állatbiztosítások esetében volt jóval nagyobb. (2010-ről még nincsenek végleges adatok, ám a tendenciák nem térnek el érdemben az elmúlt esztendőkétől.)

Az elmúlt évek egyre kiszámíthatatlanabb időjárása akár tavasztól őszig is okozhat kellemetlen meglepetést a mezőgazdaságból élőknek. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva érdemes idejében bebiztosítani a termést, az állatokat, a mezőgazdasági eszközöket és épületeket elsősorban jég- és viharkár ellen – ajánlja a Generali Providencia Biztosító Zrt., amely a hazai piacon egyike a széles körben agrárbiztosítási konstrukciókat kínáló társaságoknak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az április és a május rendkívül szeszélyes, és a nyári hónapokban is bármikor lecsaphat a pusztító jégeső és a vihar. Megoldást jelenthet a gyümölcsösök tavaszi fagy-katasztrófa biztosítása, de jól jöhet, ha a növényeket a gazdák jég-, vihar- és fagykár, illetve homokverés ellen is biztosítják, hogy ne vesszen kárba az egész éves gazdálkodás eredménye.

Az állattenyésztéssel foglalkozóknak érdemes lehet teljes állatállományukat is biztosítani a különböző természeti csapások - tűz, vihar, villámcsapás, árvíz, földcsuszamlás vagy kőomlás okozta károk - ellen, de a biztosítási védelem kiterjed ismeretlen járművel való ütközés miatti elhullásra és kényszervágásra is. Emlékezetes lehet a tavaly nyáron Mezőhegyesen tomboló elsöprő vihar, ahol lovakat szedett áldozatul a pusztító természeti jelenség. Ha valaki nagy értékű állatot szeretne biztosítani, akkor erre is van lehetősége a Generalinál: nagy értékű lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések és kutyák is biztosíthatóak. Az erdőtulajdonosok a terület nagyságától függően a tűz és árvízkárra, a fakidőléssel járó természeti jelenségekre, valamint az úgynevezett befejezetlen erdőtelepítésekre is köthetnek biztosítást. Mindezek mellett érdemes gondoskodni a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épületekről, berendezésekről, raktáron lévő terményekről és a mezőgazdasági gépekről is. A mezőgazdasági vállalkozások speciális eszközire - erőmunkagépek, telepített öntözőberendezések – is köthető biztosítás.

A Generali biztosító 2010-ben több mint 2500 bejelentést regisztrált mezőgazdasági tűz-, jég- és viharkárok miatt, amelyekre közel 2,2 milliárd forintot fizetett ki – jelezte Hajas Gábor, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vagyonbiztosítási üzletágának vezetője. Véleménye szerint nem érdemes kockáztatni és a néhány ezer forintos biztosítási díjon spórolni, hiszen például a búza és a kukorica esetében már hektáronként kétezer forintért is köthető biztosítás jég, tűz, villámcsapás és földcsuszamlás okozta kárra. Miközben egy ekkora területen például csak a kombájnnal való aratás 15 ezer forintba is belekerülhet. A tavaly júniusban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben végigsöprő jég után esetenként több tízmillió forint értékű kártérítések is előfordultak. A jégesők és viharok Csongrád és Békés megye egy-egy részén például olyan hatalmas károkat okoztak, hogy volt olyan biztosított, akinek termőterületein 122 millió forintos kárt okozott a jégeső” – tette hozzá Hajas Gábor, aki arra is figyelmeztetett, hogy a szélsőséges időjárási viszonyokkal már együtt kell élnünk, és még a nyári jég- és viharszezon is előttünk áll.

A hazai biztosítási piacon a Generali Providencia mellett az Aegon és a K&H is kínál a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó biztosítási termékeket. Az előbbi az ügyfelek kedvenceinek védelmében ajánl kisállat-biztosítást, míg az utóbbinál a „klasszikus állat- és növénybiztosítás mellett mezőgazdasági géptörés esetére is rendelkezésre áll egy sajátos termék. Az agrárszektorban működő vállalkozások számára ugyancsak hasznos lehet a Signal Biztosító géptörésre, illetve elektromos berendezés meghibásodására szóló biztosítása, ahogyan az Union vagy az Uniqa vállalkozói vagyonbiztosítása is. Persze mindig akadnak olyan káresemények, amelyekkel előre nem lehet számolni. Ilyen volt például nem is oly régen a madárinfluenza vagy tavaly ősszel a vörösiszap-ömlés miatti mezőgazdasági veszteségek. Ezekre az eseményekre persze a biztosítók ugyanúgy nincsenek felkészülve, mint az érintett háztartások vagy gazdálkodók.

A korábban már gyakran előforduló esetek tanulságaiból okulva azonban egyes biztosítók termékkínálatában már szerepel például a száj és körömfájás biztosítás, amikor az adott gazdaságban lévő szarvasmarha-, juh és kecskeállomány valamennyi egyedét biztosítani kell. Ennek nyomán a száj-, és körömfájásos megbetegedés következtében állategészségügyi zárlat alá vont állattartó telepen biztosítási fedezetet nyújt a biztosító. Az elmúlt években megnövekvő igények miatt egyre gyakoribb a házi- vagy hobbiállatokra kért biztosítás, akár tenyésztett ebekre vagy éppen nagyobb értékű görényekre, hüllőkre. Ami a hozzávetőleg három-négy évtizedes megfigyelés alapján megállapítható, Magyarországon az esetek zömében az aszálykárok aránya dominált. A károk összértéke három-négy milliárd forinttól akár 50-60 milliárd forintig is terjedhetett. A károk, veszteségek mértéke évjáratoktól függően a növénytermesztés és kertészet termelési értékének három-tíz százaléka között alakult. Az elemi károk előfordulása regionálisan behatárolható. Így az aszálykárok főként az alföldi megyékben okoznak nagyobb veszteséget. A jégkárok az ország valamennyi megyéjében előfordulhatnak, bár azok közül is kiemelt helyen szerepel Baranya, illetve Heves megye.

Fagykárok leginkább az alföldi gyümölcsösökben jellemzőek, de az őszi vetésű növények tekintetében Észak-Magyarország, Szabolcs megye is veszélyeztetett.

A hazai mezőgazdasági biztosítások főbb adatai 2009-ben (Millió forint, illetve darab)

 *Forrás: Mabisz

Vízkár mindig elsősorban a folyók árterületeit veszélyezteti; a Bodrogközben, a Tisza menti megyékben, a Körösöknél, valamint a kis-alföldi, Rába menti térségekben jellemzőek az árvizek, míg a belvízkárok Szabolcs, Hajdú, Szolnok, Békés, Csongrád megyék jól körvonalazható részein okoznak rendszerint jelentős károkat. Az egyéb elemi károk között szerepelnek a viharkárok, valamint a homokverés.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2009-ben a nem-életbiztosítások díjbevétele a 2008. évi 424,954 milliárd Ft-ról 419,483 milliárd Ft-ra mérséklődött. A díjbevétel alakulásában jelentős szerepet játszott a társaságok között tapasztalható éles árverseny. A bruttó díjbevételnek mindössze 2,2 százaléka származott a klasszikus mezőgazdasági biztosításokból.