Fagykárok: 30-60 napra fizethetnek a biztosítók - Az öngondoskodás drágább, de kiszámíthatóbb az állami alapnál

Általában 30-60 nap alatt térítik meg a bejelentéstől számítva a biztosítók a természeti csapások – így a közelmúltbeli fagykárok – miatti veszteségeket azoknak a gazdálkodóknak, akik növénybiztosításokat kötöttek. A termelők úgy érhetnek el gyors kárrendezést, ha a bekövetkezett káreseményről minél hamarabb értesítik a biztosítókat. A kárfelméréskor a gazdálkodóknak érdemes a helyszínen tartózkodniuk, hogy a kárszakértők a veszteségekről minél pontosabb képet tárhassanak fel. A biztosítók a káresemények bekövetkeztekor megvizsgálják, hogy a termelők a növénybiztosítások megkötésénél milyen várható termésmennyiségeket és becsült értékesítési árakat adtak meg. Ha - a kisebb biztosítási díjak érdekében - alacsonyabb hozamot és eladási árat határoztak meg, a társaságok is arányosan kevesebbet fizetnek. A termelők így is jóval hamarabb juthatnak kártérítéshez a bonyolult és kiszámíthatatlan forrásokkal működő nemzeti agrár-kárenyhítési alap kifizetéseihez képest, mivel ez utóbbi a mostani károkra várhatóan csak a jövő évben folyósíthat kompenzációt. Szakértők szerint a gazdálkodók természeti csapásokkal szembeni kiszolgáltatottságát jelentősen csökkentené, ha a növénybiztosítási díjakhoz támogatást nyújtana az állam.

A gyors kárrendezés érdekében minél hamarabb be kell jelenteniük a biztosítókhoz a közelmúltbeli fagykárokat azoknak a termelőknek, akik korábban növénybiztosításokat kötöttek – hívja fel a figyelmet Schmidt Ákos, a riskonline.hu biztosítási portált működtető Európa Tender Kft. ügyvezető igazgatója. A kárbejelentéseket telefonon, faxon, személyesen, postai úton, illetve az utóbbi időben már e-mailben is elfogadják a biztosítók. Ma négy társaság, az Allianz Hungária, a Generali-Providencia, a Groupama Garancia és a K&H foglalkozik növénybiztosításokkal. A társaságok jég-, vihar-, tűz- és fagykárokra kötnek biztosításokat, míg az aszály és a belvíz ellen továbbra sem lehet ily módon védekezni.

Az előzetes felmérések szerint a május elejei fagyok számos gazdálkodónál – elsősorban gyümölcstermelőnél – okoztak drasztikus, helyenként 90-100 százalékos károkat. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a napokban levélben kérte a biztosítókat, hogy a kárfelméréseket minél hamarabb kezdjék meg. A riskonline.hu tapasztalatai szerint a társaságok – a VM kezdeményezésétől függetlenül is - arra törekednek, hogy a lehető leggyorsabban intézkedjenek. Ez azért is érdekük, mert a gyors kárrendezésnél nincs jobb reklám a számukra - közölte az ügyvezető igazgató.
A bejelentések után a kárszakértők felveszik a kapcsolatot a gazdálkodókkal, majd egyeztetett időpontban a területeken felmérik a károkat. A termelőknek vagy az általuk megbízott személyeknek érdemes a helyszínen tartózkodniuk, mert a kárszakértők nem tudnak minden négyzetméternyi területet végigjárni. Így a termelők részvétele melletti kárfelvétel pontosabb lehet. A gazdálkodók betekinthetnek a kárfelvételi jegyzőkönyvekbe és észrevételezhetik az általuk kifogásolt tételeket. Ugyanakkor sok esetben fontos lehet, hogy olyan közvetítők álljanak az ügyfelek és a biztosítók között, akik a szakterülethez értenek. Schmidt Ákos kiemelte: a riskonline.hu egyik szakterületét a mezőgazdasági biztosítások adják. Mivel ismeri a gazdálkodói igényeiket és a biztosítói kárrendezési gyakorlatot, objektíven működhetnek közre a kárrendezésben – tette hozzá.
A felvett helyszíni jegyzőkönyvek alapján a biztosítók megvizsgálják, hogy a növénybiztosítások kiterjednek-e a bekövetkezett káreseményekre, illetve a konkrét esetekre milyen kárrendezési limitek vonatkoznak. Ha a társaságok mindent rendben találnak, a kárt körülbelül 15 napos fizetési határidővel megtérítik, így az egész folyamat a bejelentéstől számított 30-60 napig tarthat. A kártérítés ideje nagyban függ attól, mennyi bejelentés érkezik. A tömeges kárigények feldolgozása nyilvánvalóan hosszabb időt vesz igénybe.
A biztosítók a növénybiztosításoknál minden esetben figyelik, hogy a termelők a kontraktus megkötésénél milyen termésmennyiségeket és becsült értékesítési árakat adtak meg. Ha a szerződésekben - a kisebb biztosítási díj miatt - alacsonyabb várható hozam és eladási ár szerepel, a biztosítók is kevesebb kártérítést fizetnek, így a károk teljes mértékben biztosan nem térülnek meg. A termelőknek tehát – tette hozzá az ügyvezető igazgató - a növénybiztosítások megkötésénél azt kell eldönteniük, hogy a biztosítási díjakat ki tudják-e gazdálkodni vagy sem. A megfelelő biztosítási szerződések ugyanis komoly termelési biztonságot nyújthatnak a számukra, mert jelenetős károk esetén felmerülő költségeiket és az elmaradt hasznot is finanszírozhatják a kártérítésekből, amelyek segíthetnek a következő évi termelés beindításában is. Más esetekben a termésveszteségből adódó bevételcsökkenést egyéb forrásokból – leginkább bankhitelekből - kell pótolniuk, és ez évekig eladósíthatja őket.

A gazdálkodók a nemzeti agrár-kárenyhítési alapnál is „bebiztosíthatják” magukat, de – amint az elmúlt évi események is bebizonyították – az intézmény bonyolult rendszer szerint működik és hosszú idő után nyújt csak kompenzációt. A mostani károkra például a termelők várhatóan csak a jövő évben kaphatnak állami kártérítést, amely részben saját befizetéseikből táplálkozik. Ráadásul az alap működése függ attól is, hogy a költségvetés tud-e megfelelő mennyiségű forrást mozgósítani a kárenyhítésekre. A biztosítókkal kötött szerződéseknél ugyanakkor a gazdálkodók pontosan tisztában lehetnek azzal, hogy a társaságok milyen kockázatokra mekkora kártérítést fizetnek.

A fagykárokra szóló biztosítási díjak a szántóföldi növénytermelésben ma 1,1-5 százalék között mozognak, a gyümölcsösökre és a szőlőültetvényekre viszont a biztosítók komolyabb díjakat kérnek. Schmidt Ákos szerint ennek oka, hogy a tavaszi fagyok - ha virágzás után következnek be – a szőlőkben és a gyümölcsösökben általában 50-100 százalékos károkat okoznak. Ilyen káresemények után a biztosítók 10-15 év után "hozhatják nullára" biztosítási tevékenységüket, és a kockázatukat növeli, hogy ennyi idő alatt újabb jelentős kártételek is előfordulhatnak. A biztosítók számára tehát nem a növénybiztosítás a legjövedelmezőbb üzletág, ezért nem véletlen az sem, hogy csak négy társaság foglalkozik mezőgazdasági biztosításokkal.
Az időjárási kockázatok csökkentésében a termelőknek sokat segítene, ha az állam a biztosítási díjakhoz támogatásokat nyújtana – szögezte le Schmidt Ákos. Ilyen beavatkozással jelentősen javulna a termelési biztonság is. A biztosítási díj egy részének átvállalása az állam érdeke is lenne, mivel a természeti csapásoknál nem az egyébként is szűkös költségvetéstől kellene várni a segítséget, hanem a biztosítók állnának helyt – mondta az ügyvezető igazgató.

forrás:agromonitor.hu