2011.05.10
Ráfázhatnak a biztosítás nélküli őstermelők
A tőkeszegénység mellett komoly strukturális problémák is akadályozzák az elemi károk elleni biztosítások elterjedését a hazai mezőgazdaság kisebb termelőinek körében.
A hétvégi fagykár az ország több pontját is érintette, de jellemzően a szabolcsi térségben és Bács-Kiskun megyében okozott nagyobb problémákat. Annyi bizonyos, hogy a 2007-es totális fagykár nem ismétlődött meg, ám a pontos felmérésre 7-10 napot kell várni.
A gazdáktól azt kérik, jelentsék be minél előbb káraikat, amelyet az Ügyfélkapun keresztül tehetnek meg, soron kívül – közölte tegnap Ángyán József földművelésügyi államtitkár a parlamentben. „Nem fogjuk cserben hagyni a gazdákat, pontosan átérezzük, hogy nemzetbiztonsági kérdésről van szó” – jelentette ki, bár elismerte, az agrár-kárenyhítési alap nem megfelelő eszköz erre.
Ángyán felszólalásában megemelt kifizetéseket és előre hozott támogatásokat ígért, illetve felvetette, hogy kedvezményes hitelkonstrukciót dolgozhatnak ki a támogatások megelőlegezésére is. „Felgyorsítjuk annak a joganyagnak az elkészítését, amely az egész kockázatviselési rendszert átalakítja” – tette hozzá.
Mindig is tudtuk, hogy az ország területének időjárása miatt kockázatos a mezőgazdasági termelés; a kontinentális éghajlatból adódó veszélyeket technológiai kezelésekkel és a termőhely gondos megválasztásával lehetne kezelni – nyilatkozta a Világgazdaságnak Mártonffy Béla. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hozzátette: ezekre az elmúlt években nem fordítottak kellő figyelmet a termelők, a kárenyhítési alap által biztosított összegek pedig messze nem fedezték a keletkezett károkat, ezért hosszú távú megoldásra van szükség. Az ilyen, különböző károkat megelőző, enyhítő fejlesztéseket általánossá kellene tenni. A termőhelyek kiválasztásánál pedig kerülni kell a fokozottan veszélyeztetett helyeket.
Mártonffy szerint a termelők mostani megsegítése kulcsfontosságú az ágazat jövője szempontjából, ám hosszabb távon magukat a gazdákat is érdekeltté kell tenni a védekezésben. Az elnök rámutatott: a hazai zöldség-gyümölcs ágazat éves termelésének körülbelül a fele exportra megy, ezért az állam is érdekelt a hosszú távú megoldás kialakításában. Ezért érdemes lenne az uniós vagy nemzeti támogatásokhoz automatikusan biztosítást kapcsolni az autóknál megszokott kötelező biztosítás mintájára – vélekedett Mártonffy, aki szerint ezenfelül a cascóhoz hasonló további biztosítás is szóba jöhetne. Ez utóbbit piaci alapokon lehetne megvalósítani, az országban működő magánbiztosítókkal.
A magánbiztosítókkal való megegyezés, a piaci alapú biztosítási konstrukciók kidolgozása nem új ötlet. Részben azonban a gazdák sem lennének képesek befizetni a szükséges díjakat, részben pedig a biztosítók sem szívesen vállalkoznak ilyen kockázatos gazdasági ágak kezelésére. Mártonffy szerint erre az lenne a megoldás, ha a kérdést magasabb, szakmaközi szinten kezelnék, és így akár többen egyszerre köthetnének szerződést. Több ezer gazda egy évtizedre történő leszerződése az elnök szerint képezhetne akkora alapot, amekkorával már anyagilag is megérné a biztosítóknak beszállni az üzletbe. Mártonffy ugyanakkor elismerte: a gazdák részéről nemcsak a tőkehiány akadályozza az ilyen szerződések megkötését, hanem gyakran a tudatosság hiánya is.
A biztosítás kötéséhez a gazdáknak igazolniuk kellene, hogy az elmúlt öt évben milyen terméseredményeik voltak, ennek alapján lehetne ugyanis megalapozott kockázatelemzést végezni. A hazai őstermelők jelentős része ennek igazolására azonban nem képes – fogalmazott lapunknak Raskó György . Az agrárközgazdász hozzátette: a kisebb termelőknek az üzleti kultúrájában sem szerepel a pontos nyilvántartás vezetése, az élelmiszerek magas áfatartalma miatt pedig a feketekereskedelemben érdekeltek. Ágazati szakértők becslése szerint a hazai zöldség- és gyümölcskereskedelem akár 45-50 százaléka is áfamentesen, feketén bonyolódhat.
Raskó szerint a biztosítási piac csak a valós, papírokkal igazolható terméseredményeket tudja figyelembe venni a kockázatfelméréskor. Ráadásul a fokozottan fagyveszélyes területek biztosítása akkora kockázatot jelentene, amit nem vállalna egyetlen társaság sem. Ezeken a területeken mindenkinek csak saját felelősségére szabadna gazdálkodni – tette hozzá Raskó.
Arányos segítséget várnak a gazdák
Tárgyalásokat kezdeményeznek a vidékfejlesztési tárcával a fagykárt szenvedett szabolcsi gazdák ügyében a térség országgyűlési képviselői, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége – jelentette be Jakab István, a szervezet elnöke Balkányban. Lehetővé kell tenni, hogy a súlyos fagykárt szenvedett gazdálkodók valóban a kár mértékével arányosan kapjanak esélyt a „túlélésre”, és ne fordulhasson elő olyan kárenyhítés, amely a már kivágás előtt álló ültetvényeknek kedvez – mondta Jakab.
Forrás: Viilággazdaság Online
Biztosítás fajta:
- Vállalkozói biztosítás
Május végéig köthető mezőgazdasági biztosítás
2011 április 06.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Május végéig köthető mezőgazdasági biztosítás
Az elmúlt évek egyre kiszámíthatatlanabb időjárása akár tavasztól őszig is okozhat kellemetlen meglepetést a mezőgazdaságból élőknek, ezért érdemes idejében bebiztosítani a termést, az állatokat, a mezőgazdasági eszközöket és épületeket is jég- és viharkár ellen.
A Generali-Providencia biztosító 2010-ben több mint 2500 bejelentést regisztrált tűz-, jég- és viharkárok miatt, amelyekre közel 2,2 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak. A tavasz beköszöntével megkezdődtek a mezőgazdasági munkák, és a kistermelők, gazdák is javában szorgoskodnak kertjeikben, gyümölcsöseikben. Ám a majdani termést a tavaszi – nyári hónapokban még számtalan veszély fenyegeti. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az április és a május rendkívül szeszélyes, és a nyári hónapokban is bármikor lecsaphat a pusztító jégeső és a vihar. Megoldást jelenthet a gyümölcsösök tavaszi fagy-katasztrófa biztosítása, de jól jöhet, ha a növényeket a gazdák jég-, vihar- és fagykár, illetve homokverés ellen is biztosítják, hogy ne vesszen kárba az egész éves gazdálkodás eredménye. Növénykárokra május végéig még köthető mezőgazdasági biztosítás.
Az állattenyésztéssel foglalkozóknak érdemes lehet teljes állatállományukat is biztosítani a különböző természeti csapások – tűz, vihar, villámcsapás, árvíz, földcsuszamlás vagy kőomlás okozta károk – ellen, de a biztosítási védelem kiterjed ismeretlen járművel való ütközés miatti elhullásra és kényszervágásra is. Emlékezetes lehet a tavaly nyáron Mezőhegyesen tomboló elsöprő vihar, ahol lovakat szedett áldozatul a pusztító természeti jelenség. Ha valaki nagy értékű állatot szeretne biztosítani, akkor erre is van lehetősége a Generalinál: nagy értékű lovak, szarvasmarhák, tenyészjuhok, tenyészkecskék, tenyészsertések és kutyák is biztosíthatóak. „A Generali biztosító 2010-ben több mint 2500 bejelentést regisztrált mezőgazdasági tűz-, jég- és viharkárok miatt, amelyekre közel 2,2 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak.” – mondta Hajas Gábor, a Generali-Providencia Biztosító vagyonbiztosítási üzletágának vezetője. „Nem érdemes kockáztatni és a néhány ezer forintos biztosítási díjon spórolni, hiszen például a búza és a kukorica esetében már hektáronként kétezer forintért is köthető biztosítás jég, tűz, villámcsapás és földcsuszamlás okozta kárra. Ha pedig belegondolunk abba, hogy egy ekkora területen csak a kombájnnal való aratás 15 ezer forintba is belekerülhet, látjuk, hogy tényleg elenyésző a biztonság ára” – hangsúlyozta a szakember. Érdemes gondoskodni a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épületekről, berendezésekről, raktáron lévő terményekről és a mezőgazdasági gépekről is.
A mezőgazdasági vállalkozások speciális eszközire – erőmunkagépek, telepített öntözőberendezések – is köthető biztosítás. Az erdőtulajdonosok a terület nagyságától függően a tűz és árvízkárra, a fakidőléssel járó természeti jelenségekre, valamint az úgynevezett befejezetlen erdőtelepítésekre is köthetnek biztosítást. „A tavaly júniusban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben végigsöprő jég után esetenként több tízmillió forint értékű kártérítésekre is sor került. Egyáltalán nem szokatlanok az ilyen nagy összegű kifizetések: a jégesők és viharok Csongrád és Békés megye egy-egy részén például olyan hatalmas károkat okoztak, hogy volt olyan biztosítottunk is, akinek termőterületein 122 millió forintos kárt okozott a jégeső” – tette hozzá Hajas Gábor, aki arra is figyelmeztetett, hogy a szélsőséges időjárási viszonyokkal már együtt kell élnünk, és még a nyári jég- és viharszezon is előttünk áll. A Generalinál a nagyüzemek, szövetkezetek mellett a kistermelők is köthetnek mezőgazdasági biztosítást. A kisebb gazdaságoknak komplex védelmet nyújt a számukra kidolgozott ún. Porta biztosítási csomag, mely mezőgazdasági vagyontárgyaikra, növényeikre, állataikra, a lakásra, mezőgazdasági épületekre, gépekre és berendezésekre.
A biztosítások felmondása helyett racionalizálnak a vállalatok
2010 május 12.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
A biztosítások felmondása helyett racionalizálnak a vállalatok
Az instabil gazdasági környezet csak lassítani tudta, de meg nem állította a vállalkozói biztosítási szerződések számának korábban igen dinamikus növekedését. A CLB Független Biztosítási Alkusz szerint a válság ellenére főként a szakmai felelősségbiztosítások területén tapasztalható növekedés mind a szerződések száma, a szerződők köre, mind pedig a fedezeti összegek tekintetében. Az alkuszi segítség ebben a piaci helyzetben különösen fontos hozzájárulást jelenhet a biztosítási költségek leszorításában.
Felmondás helyett racionalizálás
Az instabil gazdasági környezet miatt számos vállalkozás került ingatag pénzügyi helyzetbe, a nehézségek ellenére azonban továbbra sem jellemző a vállalkozói biztosítások tömeges felmondása. 'Általánosságban megállapítható, hogy a vállalkozói kör a biztonságot továbbra is elsődleges szempontnak tekinti. - vonja le a következtetést Bravik Attila, a CLB helyettes ügyvezető igazgatója. - Mind a két fő csoport: a vagyon- és felelősségbiztosítások területén csak minimális mértékben tapasztaljuk a biztosítási szerződések felmondását.'
Az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő cégek első lépésként jellemzően a késve fizetést választják. Ebben az esetben azt kell szem előtt tartani, hogy a biztosító a biztosítást 30 napig tartja fenn. Ez az úgynevezett 'respiro' időszak, amelynek során a biztosító díjfizetés nélkül is kockázatot vállal. Az időtartam lejártával ugyanakkor a szerződést minden további intézkedés nélkül törli. Mérlegelve a biztosítás nélküli működés kockázatait, a vállalatok általában 30 napon belül rendezik díjaikat.
Hosszú távú megoldást ugyanakkor a biztosítási szerződések racionalizálása hozhat. Ennek során a vállalatok független biztosítási alkuszcégek segítségét veszik igénybe, amelyek
- a különböző, jórészt egyedileg kidolgozott biztosítási díjak versenyeztetése révén átlagosan egyharmadnyi díjcsökkenést is képesek elérni, miközben
- feltárják azokat a káreseményeket is, amelyekre - a bekövetkezés alacsony valószínűsége vagy a lehetséges veszteség alacsony mértéke miatt - nem feltétlenül kell biztosítást kötni. Ezzel további, akár kétszámjegyű díjcsökkenés is elérhető.
Szorosabb uniós kapcsolatok - szélesedő fedezeti kör
Miközben a vagyonbiztosítások számát a hitelből beszerzett eszközökre kötelezően megkötött biztosítások növelik számottevően, a szakmai felelősségbiztosítások területén a szerződésszámot, illetve a szerződök körének folyamatos növekedését jelentős részben az uniós kapcsolatok szorosabbra fűzése, illetve a különböző pályázatokon való részvétel generálja. Számottevően nő a biztosítások fedezeti összege, amely azonban még mindig jelentősen elmarad az európai átlagtól. Míg a KKV szektorban itthon a szakmai felelősségbiztosítás fedezete a tapasztalatok szerint mindössze átlagosan 5 millió forint, addig Európában ez az összeg elérheti akár az 1 millió eurót is. Azok a vállalatok, amelyek már kapcsolatban állnak, vagy kapcsolatba kívánnak kerülni európai uniós cégekkel, felelősségbiztosítási díjaikat kénytelenek az uniós mértékhez igazítani.
Akár 30-35 százalékos megtakarítás a versenyeztetés eredménye
'A vagyon- és felelősségbiztosítások jellemzője, hogy az egyediség miatt a díjak igen széles tartományban mozognak, gyakori a 2-3-szoros, vagy még jelentősebb eltérés. - mutat rá a CLB vezető szakembere. - A hatékony biztosítási portfolió kialakításához független alkuszi segítségre van szükség: a függetlenségre az elérhető ajánlatok megversenyeztetése érdekében, míg az alkuszokra széleskörű piaci információik, tapasztalataik miatt van szükség.'
Fentiek alátámasztására szolgál egy építőipari vállalkozás példája. A példában szereplő konstrukciók a leggyakrabban igényelt vállalati biztosítások közül kerülnek ki, és egymással összehasonlítható szolgáltatásokat tartalmaznak. A táblázatban az elérhető legolcsóbb és legdrágább, egymással összehasonlítható szolgáltatásokat nyújtó konstrukciók díjai szerepelnek, nyolc biztosító ajánlatát öszehasonlítva. A példából adódó legfontosabb következtetés, hogy jól megválasztott biztosítási ajánlatokkal vagyon- és felelősség biztosítások területén egy kisvállalkozás is éves szinten többszázezer forintot meg tud takarítani. Szem előtt kell tartani, hogy az adott biztosítás kiválasztása során a díj csak az egyik szempont, azt jelentősen befolyásolhatják a kapcsolódó feltételek eltérései is, amelyekre a figyelmet szintén a tapasztalt független szakértő tudja felhívni.
| Biztosított kockázatok | Legkisebb éves díj (Ft) | Legmagasabb éves díj (Ft) |
| Alap-vagyonbiztosítás | 70.000 | 170.504 |
| Betöréses lopás, rablás | 31.000 | 65.000 |
| Üvegtörés | 12.000 | 12.000 |
| Tűz- és üzemszünet | 90.000 | 153.000 |
| Felelősségbiztosítás(általános, szolgáltatói és munkáltatói) | 65.000 | 159.000 |
| Szállítmány | 47.000 | 58.000 |
| Összesen: | 315.000 | 617.504 |
A számítás alapja:
Tevékenység: épületelemek gyártása és beszerelése:
Létszám: 10 fő:
Éves forgalom: 120 mFt:
Épületek értéke: 35 mFt:
Gépek, berendezések értéke: 11 mFt:
Készlet: 5 mFt:
A felelősségbiztosítás fedezete: 5 mFt/esemény; 15 mFt/év
A táblázatban szereplő módozatok természetesen korántsem fedik le az adott szituációkhoz javasolható biztosítások körét.
- Gépjárművel rendelkező vállalkozások nem nélkülözhetik például a casco-biztosításokat sem (több jármű esetében mind ezt, mind a kötelező biztosítást célszerű jelentős kedvezményeket biztosító flottabiztosítás keretében megkötni).
- A körbetartozások jelenlegi szintje mellett - főként az építőiparban - javasolt a behajthatatlan kintlévőségek fedezésére áruhitel-biztosítást is kötni.
- Ha a munkatársak gyakran utaznak üzleti útra külföldre, a munkáltatói felelősségbiztosítás mellett ma már éves utasbiztosítási bérlet kiváltására is lehetőség van.