A 19. században is történtek brutális viharok Európában, amelyek mai értéken számolva akár 8-14 milliárd euró körüli biztosítási kárt is eredményeztek volna. Három ilyen téli vihart is kielemzett a világ legnagyobb viszontbiztosítója, hogy az eredményeket felhasználja új kockázati modellje megalkotásához.
A Swiss Re légköri veszélyekkel foglalkozó szakértői friss tanulmányukban múltbeli eseményeket járnak körül, amelyekből az Európát érintő jövőbeli viharokat, illetve azok várható veszteségeit próbálják értékelni. Három nagy téli vihar söpört végig a 19. század végén Európában, melyek elemzése a szerzők szerint legalább olyan hasznos, mint az időjárási, vagy éghajlati modellek alapján generált fiktív forgatókönyvek vizsgálata.
A Swiss Re azért is szentelt időt ezen viharok elemzésének, mert egy új modellt fejlesztett ki az európai téli vihar-kockázatok elemzéséhez, amihez elengedhetetlen a múltbeli adatok ismerete. Sajnos az európai téli viharok esetében nem állnak rendelkezésre olyan széleskörű adatok, illetve feljegyzések, mint például a hurrikánokról – utóbbiakról a 19. század óta vezetnek listát – így a szerzőknek korabeli újságokból, tudományos lapokból, erdészeti jelentésekből kellett dolgozniuk.
A jelentés egyik kijózanító következtetése az, hogy az 1875-1895 közötti húsz évben Európát három olyan jelentős téli vihar is megtépázta, melyek jóval nagyobb biztosítási veszteséget okoztak volna ma, mint bármely hasonló esemény az elmúlt évtizedekben.
Lothar vihar: 1876 március
1876 februárjában az időjárás Európa-szerte szokatlanul nedves és szelessé vált, majd március 12-én, a korai órákban egy kicsi, de nagyon intenzív vihar érkezett az Atlanti óceán felől, Dél-Írország és Anglia partjaihoz, majd később Európa nagy részén végigsöpört.
A Swiss Re azt is megbecsülte, hogy az akkori viharok mekkora biztosítói kárt okoztak volna, ha 2014-ben következnek be. Ehhez az európai biztosítási iparág számára katasztrófa-biztosítási adatokat szolgáltató független szervezet, a Perils adatait használta fel, amely szerint összesen több, mint 10 milliárd eurónyi kár keletkezett volna. A jelentés megjegyzi, hogy ez az összeg ugyan alacsonynak tűnik a vihar súlyosságához képest, azonban azt is hozzáteszi, hogy a nagyobb európai városokat elkerülte, és ha csak 75 km-rel északabbra haladt volna, úgy Németországban és Belgiumban a károk többszöröse keletkezett volna.
Daria vihar: 1884 január
Az 1884 január 26-i vihar az előzőnél egy sokkal ismertebb és pontosabban dokumentált esemény volt, főleg azért, mert ekkor mérték minden idők legalacsonyabb nyomását a Brit-szigeteken és kontinentális Európában.
Az egész Egyesült Királyságon és közel Franciaország nagy részén átsöprő, Németországot, Belgiumot és Hollandiát is érintő vihar jelentős károkat okozott. Franciaországban például egy acél rácsot fújt le a szél egy Gustave Eiffel által tervezett vasúti hídról a szakadékba.
A Swiss Re becslései szerint ez a vihar 2014-ben közel 14 milliárd eurónyi biztosítói kárt okozott volna, ami messze a legmagasabb az európai szélviharok történetében.
1894 február, Észak-Németország
Bár Dánia déli része és az észak-német part menti régiókban egyáltalán nem ritka az erős szél, az 1894 február 12-i viharban fák és épületek sem maradtak érintetlenül, sőt, a szigetországon is végigsöpört. Az akkori megemlékezések szerint még Hamburg 130 méter magas Szent Petri temploma is majdnem összeomlott a szélben. Több száz épület kéménye, köztük gyárkémények is leomlottak, mint ahogy néhány épület is a vihar áldozatául esett.
Ha ez a vihar ma következne be, a károk igen jelentősek lennének. A Perils adatai alapján számolva egyedül a biztosított vagyoni károk értéke meghaladná a 8 milliárd eurót.
A vizsgált három vihar tehát 8-14 milliárd euró körüli vagyoni károkat okozott volna ma biztosítói szinten, amely az erdészeti, vagy gépjármű-károkat, balesetbiztosítási károkat még nem is tartalmazza.
A Swiss Re szerint egy-egy ilyen vihar nem csak a helyi, de még a multinacionális biztosítótársaságok viszontbiztosítási fedezetét is kimerítené.
(Biztosítási Szemle)
A korábbi 3 milliárdról 3,5 milliárd forintra növeli a keretet a Miniszterelnökség. A döntést az évről évre növekvő érdeklődés indokolja; az idén benyújtott kérelmek összege 700 millió forinttal haladta meg a rendelkezésre álló keretet.
Várhatóan január elején jelenik meg a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását célzó felhívás, de a pályázati oldalon elérhető tájékoztatóból annyi már kiderült, hogy jövőre összesen 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Ez mintegy félmilliárd forinttal haladja meg az idei keretet. Bár az idén nemzeti forrásból finanszírozta a kormány az agrárbiztosítást kötő gazdálkodók támogatását, a jövő évtől ismét európai uniós forrás használható erre a célra.
A mezőgazdasági termelők az új rendszerben is évente pályázhatnak a díjtámogatásra. Változatlanul olyan mezőgazdasági biztosítási szerződések díja támogatható, amelyek 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenés okozta veszteségre nyújtanak fedezetet. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a támogatható növénykultúrákban sem várható változás, a kör biztosan nem szűkül 2016-ban.
Az új támogatási rendszerben változatlanul háromféle biztosításhoz kérhetnek támogatást a gazdálkodók. Az A típusúba a szántóföldi növények mellett az alma, a körte- és a szőlőültetvények tartoznak. Ebben az esetben például a jégeső, az aszály, az árvíz és a fagy okozta kárra együttesen köthető biztosítás. A B típus keretében a gabonanövények mellett a bab, a borsó, a lencse, a burgonya, a cukorrépa, valamint számos zöldség és gyümölcs biztosítható. A szerződésben külön lehet megkötni a jégesőre, a fagy, a vihar és a tűz okozta kárra a biztosítást.
A C típus azokat a konstrukciókat tartalmazza, amelyek kimaradtak az előbbi felsorolásból. Fontos, hogy a biztosító csak abban az esetben fizethet kártérítést, ha a kárt tűz esetén az illetékes hatóság, míg az időjárás okozta károkat az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolja.
Évről évre népszerűbb a díjtámogatott biztosítás hazánkban, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) adatai alapján ebben az évben összesen 8600 termelő kötött támogatott növénybiztosítást, mintegy 5,7 milliárd forint értékben. Az utólagos támogatás összegének folyósítását már megkezdte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a napokban 3900 gazdálkodónak mintegy 1,3 milliárd forintot fizetnek ki.
Az ez évre vonatkozó keret 3 milliárd forint volt, a benyújtott támogatási kérelmek azonban ezt az összeget mintegy 700 millió forinttal meghaladták, így a legtöbben csökkentett összeget kapnak. Alapesetben a befizetett biztosítás díjának 65 százalékát kaphatják meg támogatás formájában a gazdálkodók. A teljes összeget azonban az idén csak az A típusú biztosítást kötött gazdák kaphatják meg, a B típusnál 52 százaléknyi, míg a többi konstrukció esetén 30 százalékos visszatérítés illeti meg a termelőket.
Forrás: agroinform
Novemberben a legszenzációsabb filmesemény a 007 Spectre – A Fantom visszatér című film premierje volt, melyben a 007-es ügynök újra akcióba lépett. Az Allianz szakértői megvizsgálták James Bond milyen károkat okozott a filmben, ezt követően áttekintették, hogy a Military Intelligence Section 6 (MI6) ügynökeinek milyen biztosításokat érdemes kötniük a hétköznapjaikra.
A 007-es filmek rendezői eddig egyetlen epizódban sem aprózták el a látványos akció jeleneteket, ezért biztosak lehettünk abban, hogy most is elmaradhatatlan kellékei lesznek a hatalmas robbanások, az autós kaszkadőr jelenetek, valamint a rengeteg személyi sérüléssel járó baleset.
A különleges ügynök külföldi utazásai során több mint 70 millió forint értékű kárt okoz a különböző ingatlanokban. Habár a filmben megjelenő vadonatúj Fiat 500-asban a 007-es ügynök nem tett 500 ezer forintnál nagyobb értékű kárt, a többi felelősségbiztosítás terhére elkönyvelhető kártérítési limitet bőven meghaladták a becsült kártérítési összegek. A számos légi járműben, terepjáróban, valamint az Aston Martinnal okozott károk összesen több mint 4,5 milliárd forintnyi kárösszeget is jelenthetnének, ha a valóságban felbecsülnénk őket. „A károk jelentős részét a biztosító nem is fedezhetné a valóságban az érvényes kgfb törvény alapján, ugyanis káreseményenként a személyi sérüléssel járó károkra a kártérítési limit 1,6 milliárd forint, a dologi károk fedezetére pedig 500 millió forint” – mondta dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója.
Az Allianz szakértői azt javasolnák egy MI6 ügynöknek, vagy a filmben szereplő titkosszolgálati munkatársnak, hogy a kgfb-n kívül mindenképpen rendelkezzen az alábbi biztosítási fedezetekkel:
- Általános utasbiztosítás
James Bond rengeteget utazik, egy héten belül akár többször is. Fontos, hogy az utasbiztosítást olyan elemekkel is kiegészítsük, ami nemcsak véd bennünket, de megkönnyíti a mindennapi ügyintézést is. A külföldön ellopott mobiltelefon jogtalan használatából eredő költségek fedezésére az utazási assistance biztosítás a legalkalmasabb. Ha véletlenül (vagy akció közben) elhagyná egy ügynök az okostelefonját, akkor az érzékeny tartalmú üzenetek, fotók és információk már nem biztos, hogy visszanyerhetőek a szolgáltatónál, de az ebből fakadó anyagi veszteség térítését kérheti a biztosítótól.
- Jogsegély Assistance
James Bonddal – akinek külföld a műveleti területe – gyakorta megesik, hogy külföldön szenved el vagy okoz balesetet. Számára kellemetlen lehet a rendőrségi egyeztetés olyan idegen nyelven, amit nem beszél. Érdemes tehát a jogsegély biztosításokat is megtekinteni, mert akár már egy csomag rágógumi áráért is segítséget nyújt a biztosító, akár az ügyvédi közreműködésben, vagy az eljárási és szakértői költségek kifizetésében.
- Légi jármű biztosítás
A repülőgépek biztosítása mind a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek is fontos, hiszen – ahogy ezt a filmben is láthattuk – egy balesetnek mindig komoly anyagi következményei lehetnek. A légi jármű biztosítások között található a géptest biztosítás, amely csak a repülőgép géptestében keletkezett károkra terjed ki, a balesetbiztosítás a légi jármű utasainak kárát is fedezheti, illetve a légiközlekedési tevékenységet folytatók részére is rendelkezésre áll felelősségbiztosítás, ami harmadik személynek okozott károk fedezetére vonatkozik.
- Egészségbiztosítási megoldások
A 007-es ügynök nemcsak másokra, de önmagára nézve is egészségi kockázatokat rejtő tevékenységeket folytathat. Az emberi életpálya kezdeti szakaszában elsősorban a baleseti kockázatok jelentenek kiemelt veszélyforrást, de a kor előrehaladtával egyre intenzívebben megjelennek a betegségi kockázatok is. Egy kevésbé súlyos, de elhúzódó betegség esetén fel kell készülni a kórházi tartózkodással összefüggő megnövekedett kiadásokra és átmeneti bevételcsökkenéssel is számolni kell a munkából való kiesés miatt, egy komolyabb betegség esetén a fentieken túl arra is gondolni kell, hogy nagymértékben megváltozik az ember élete, ami jelentős és azonnali pénzügyi nehézségeket okoz.
- Nem árt, ha felkészülünk a váratlanra is
A filmben számos olyan káreset történik, amelyre a szerződési feltételek szerint a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki, illetve a balesetek többségénél nincs kizárólagos felelős, hanem több vétkes fél együttes károkozásáról beszélhetünk, ezek bonyolíthatják a kárrendezés folyamatát. A felelősségbiztosítás esetében, ha kiderül, hogy szándékos vagy súlyos gondatlan magatartásnak a következménye a károkozás, ez a biztosítót nem feltétlenül mentesíti a kifizetéstől, s a biztosító a törvényi feltételek alapján felszólíthatja a károkozót, hogy térítse meg a károsult számára kifizetett kártérítési összeget. Így érdemes az MI6 kötelékében ezekre az esetekre is valamennyi plusz tartalékkal rendelkezni, ha szupertitkos küldetésre indulunk.
Forrás: brandtrend.hu
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle
Alternatív kockázatkezelés
A biztosítási díjak várható emelkedése miatt a szakértők arra számítanak, hogy emelkedni fog a kereslet az alternatív kockázatkezelési eszközök, így például az úgynevezett zárt biztosítók (captive insurance) alapítása iránt.
Saját, úgynevezett zárt biztosító létesítése több szempontból is előnyös lehet vállalkozások számára. Ezen biztosítótársaságok célja, hogy fedezetet nyújtsanak azon vállalkozás, vagy vállalkozások kockázatai tekintetében – legyen az a munkavállalóknak, vagy egyéb vállalkozásoknak fizetendő bármilyen kártérítés - amelynek tulajdonát képezik.
A zárt biztosítók tipikusan a vállalkozás munkavállalóinak kártérítéseire, illetve általános felelősségbiztosítására nyújtanak fedezetet. A munkavállalókkal kapcsolatos kártérítések ilyen módon történő fedezése a követelések hosszú távú jellege, valamint a kockázati kitettség belső statisztikákkal történő egyszerű megbecslése miatt előnyös.
A munkáltatói felelősségbiztosítási piac – főként az Egyesült Államokban - ugyan továbbra is versenyképes, azonban a jövőben biztosítási díjak emelkedésére lehet számítani – vélik szakértők.
A zárt biztosítók létrehozása azonban nem az egyedüli alternatíva a munkáltatók számára, még ha a jelenlegi piaci viszonyok, illetve az emelkedő vállalkozói és vezetői felelősségbiztosítási díjak egyre több vállalkozást késztetnek is ezen lehetőség megfontolására.
Szakértők szerint a zárt biztosítók létrehozása előtt a vállalkozás várható veszteségét kell mérlegelni, nem pedig a bevételekeit. A tervezett veszteségek éven belüli nagysága alapján lehet megállapítani ugyanis, hogy mekkora adókedvezménnyel jár a zárt biztosító létrehozása, illetve, hogy az ezzel járó előnyök meghaladják-e a működtetésükkel járó költségeket.
A korábbi évek veszteségei, kártérítései, a cég kockázatviselési kapacitása és a biztosítási piac feltételei segíthetnek a kérdés eldöntésében.
Az egyik legnagyobb előnye a zárt biztosítók létrehozásának, hogy a cég felsővezetése nyilván érdekelt abban, hogy támogassa a kockázatkezelési osztály erőfeszítéseit a veszteségek csökkentésében, ezáltal fokozzák a biztosító létrehozásával járó pénzügyi előnyöket – állítják a Tower Watson szakértői.
De az igazi gazdasági haszna az adókedvezményekben rejlik ezeknek a társaságoknak, kártérítések kifizetése ugyanis jövedelemadó levonást eredményez. A várható kárigények teljes összege ugyanis azonnal levonható az adóból, amikor az összeg a zárt biztosítótársaságba befizetésre kerül. Ezt az összeget ugyanakkor bármilyen formában befektetheti a társaság.
Figyelembe kell venni azonban a zárt biztosítók működtetésével járó költségeket is, amely akár meg is haladhatja a vállalkozás különféle felelősségbiztosításaira fordított kiadásainak nagyságát. A működési költségekbe bele kell számítani a különféle adókat, szabályozási díjakat, könyvvizsgálói szolgáltatások díját és a jogi tanácsadás díját is.
Forrás: Biztosítási Szemle
Mezőgazdasági gépbiztosítások: sokszor dupla díj a kereskedőknél - Körültekintéssel száz százalékot is spórolhatnak a gazdák
Dupla áron értékesítik sok esetben a normál díjakhoz képest a gépkereskedők és a finanszírozók a mezőgazdasági géptörési biztosításokat, így a gazdálkodóknak irreálisan magas díjakat kell fizetniük, miközben a forgalmazók komoly jövedelemre tesznek szert – hívja fel a figyelmet Schmidt Ákos, a riskonline.hu biztosítási portált üzemeltető Európa Tender Kft. ügyvezető igazgatója. A termelők az irreálisan magas biztosítási díjakat úgy védhetik ki, ha tisztában vannak azzal, hogy a kereskedőknél nem kötelező megkötniük biztosítási szerződéseiket. Ennek érdekében figyelniük kell arra, hogy a vételi szerződésekben ilyen pont ne szerepeljen. A termelők megfelelő tájékozódással átlagosan 25-35 százalékkal alacsonyabb díjakat érhetnek el, de a megtakarítás a riskonilne.hu szerint akár száz százalékos is lehet. A jelenlegi géptörési biztosítási díjak 5-12 ezrelék között mozognak, és a gépek típusától, használatától, értékétől függnek. Így például egy 20 millió forintos mezőgazdasági munkagépre éves biztosítás - típustól függően - általában 120-150 ezer forintért köthető.
A mezőgazdaságban különösen fontos a gépbiztosítás, mivel az új fejlesztések jelentős része gépberuházásokhoz, vagy olyan berendezések vásárlásához kapcsolódik, amelyekhez a pályázatok kiírói és a finanszírozók is megkövetelik a géptörés biztosítás megkötését – állapítja meg Schmidt Ákos. Ez utóbbit a termelőgépek és berendezések „cascójaként” is fel lehet fogni, de a gépjármű cascónál általában bővebb fedezetet nyújt. Így a géptörés biztosítás kiterjed a balesetben bekövetkezett károkra (ilyen káresemény csak mozgó eszköznél értelmezhető), az elemi károkra, illetve a rendeltetésszerű használat során bekövetkezett, előre nem várt eseményekre (például az anyaghibákra) is. Klasszikus mezőgazdasági károknak minősülnek a kiégett traktorok, de a kombájnokban ilyen káreseményt okozhatnak az aratás során „felszedett” kövek és egyéb idegen anyagok, amelyek egy-egy gépben általában milliós károkat idéznek elő.
A géptörés biztosítások piacán ugyanakkor mára ugyanaz következett be, amit korábban az autópiacon is tapasztalni lehetett a hihetetlenül magas díjon eladott cascókkal kapcsolatban – közölte az ügyvezető igazgató. A gépkereskedők és finanszírozók ugyanis kihasználják, hogy a gazdák részben pályázati pénzből vásárolják a gépeket, és megpróbálnak még egy plusz haszonforráshoz jutni a magas díjon eladott géptörés biztosításon keresztül. A riskonline.hu tapasztalatai szerint a gépkereskedők a díjakat 20-50 százalékkal magasabb áron állapítják meg, de nem egy esetben előfordul, hogy a normálhoz képest dupla díjon értékesítik a géptörés biztosításokat. Ráadásul sok esetben ötéves határozott idejű szerződéseket kötnek, így azokat a gazdálkodók a lejáratig nem tudják megszűntetni és jobb ajánlat esetén is kénytelenek az eredeti szerződésnek megfelelő, magas díjakat fizetni. E megoldás tehát a termelőknek egyáltalán nem jó, miközben a gépkereskedők, vagy a finanszírozók - akik a tájékozatlan gazdálkodóknak értékesítik a biztosítási terméket - komoly jövedelemre tesznek szert.
Schmidt Ákos szerint a termelők az irreálisan magas biztosítási díjakat kivédhetik, ha tisztában vannak azzal, hogy a kereskedőknél nem kötelező megkötniük biztosítási szerződéseiket. Ennek érdekében figyelniük kell arra, hogy a vételi szerződésekben ilyen pont ne szerepeljen. Jó, ha a gazdák a biztosítások létesítése előtt tájékozódnak, és például ajánlatot kérnek a riskonline.hu-tól. A portál ugyanis a biztosítók ajánlatait megversenyezteti és ezek közül a termelőknek legmegfelelőbbet választja ki. Így a gazdák átlagosan 25-35 százalékkal alacsonyabb díjat érhetnek el, de ez akár száz százalékos megtakarítás is lehet korrekt szerződési feltételekkel. Az engedményezési procedúra is zökkenőmentesen megoldható, vagyis a termelőknek a biztosítással kapcsolatban semmilyen problémájuk nem merülhet fel a pályázat ellenőrzése során, illetve a finanszírozó felé sem. Kár esetén a riskonline.hu közreműködik a kárrendezésben, így segítséget nyújthat a gazdáknak a biztosítói bürokráciával szemben is – hangsúlyozza az ügyvezető igazgató.
A jelenlegi géptörési biztosítási díjak 5-12 ezrelék között mozognak, és a gép típusától, használatától, értékétől függnek (minél magasabb a gép értéke, arányaiban annál kedvezőbb lehet a díjtétel). Ha az ügyfél a szokásosnál magasabb önrészt választ, úgy szintén 10-30 százalékkal előnyösebb a díj. Általában elmondható, hogy egy 20 millió forint értékű mezőgazdasági munkagépre éves biztosítás - típustól függően - 120-150 ezer forintért köthető. Az összeg azonban egyedi gépekre vonatkozik, így a díj kedvezőbb is lehet, ha több gépről van szó nagyobb értékben. Engedményt jelenthet a hosszabb idejű szerződés is.
Ma szinte mindegyik olyan biztosító foglalkozik géptörési biztosításokkal, amelynek van valamilyen vagyonbiztosítási módozata, de legalább nyolc biztosító tud az általánosan előforduló géptípusokra ajánlatot adni. Ugyanakkor a konkrét mezőgazdasági beruházásokhoz tartozó géptörés biztosítás összpiaci nagyságára nincs adat, mert ez a statisztikákban külön nem szerepel. Az ilyen típusú információkat a gépbiztosítási portfólió címszó tartalmazza, de ebbe minden más ágazat – így például az ipar - adatai is beletartoznak.
Forrás: Agromonitor.hu