Új agrárbiztosítási rendszer: 15-40 százalékos állami díjtámogatás kellene - A szőlő- és a gyümölcstermelés a legveszélyeztetettebb

A szőlő- és a gyümölcstermesztésben 40, a veszélyeztetettebb szántóföldi kultúrákban 30-40, míg a kevésbé kockázatos állományokban 15-25 százalékos támogatással ösztönözhetné az állam, hogy a mezőgazdasági termelők növénybiztosításokat kössenek – állítja Schmidt Ákos, a riskonline.hu biztosítási portált működtető Európa Tender Kft. ügyvezető igazgatója. Mint ismert, a Vidékfejlesztési Minisztérium átalakítaná a rossznak tartott mai nemzeti agrár-kárenyhítési rendszert, amely helyett kétpilléres szabályozást vezetne be. Ennek részeként – megreformált módon – megmaradna az állami alap, míg – második pillérként – a biztosítók is nagyobb szerepet vállalnának költségvetési díjtámogatás mellett. Schmidt Ákos szerint az állam növényenkénti abszolút összegű díjtámogatást is nyújthatna, de ez esetben fontos lenne, hogy a támogatást a gazdálkodók által választott biztosítók közvetlenül az államtól hívhassák le, mivel a termelők adminisztrációs terhei ezzel is csökkenthetők lennének. Hiba lenne viszont a növénynemenkénti egységes biztosítási díjakat meghatározása, mert ez gátolná a biztosítók közötti, díjcsökkentő versenyt. A növénybiztosítási rendszerben – állapította meg az ügyvezető igazgató – mindenképp változtatásokra van szükség, mert az időjárás egyre szélsőségesebb, így a biztosítási fedezet nélküli, komolyabb károk mind több gazdálkodó sodornak kilátástalan adósságcsapdába. Ma a termelők – különösen a szőlő- és a gyümölcstermelésben – kismértékben kötnek biztosításokat, részben a biztosításszakmai ismeret, részben a kockázatarányosan magas biztosítási díj miatt.

A mezőgazdasági termelésben résztvevő gazdák és vállalkozások kismértékben kötnek növénybiztosításokat – állapította meg Schmidt Ákos. Ezt részben a biztosításszakmai ismeretek hiánya, illetve több esetben a kockázatarányosan magas biztosítási díj okozza. Különösen a szőlő és gyümölcstermesztésben drágák a biztosítások, mivel a biztosítóknak itt kell a legnagyobb kockázatot vállalniuk. Az alacsony biztosítottság spirálisan hat a díjakra: ha minél kevesebb gazda minél kevesebb területére oszlik el a veszélyközösség, az arányosan magasabb díjakat eredményez.

Ugyanakkor évről-évre látszik, hogy az időjárás egyre szélsőségesebben alakul, így mind több gazdálkodó nehéz helyzetbe kerül a fagykár, jégkár és az egyéb természeti csapások miatt. Biztosítási fedezet nélküli, komolyabb károknál sok esetben esélyük sincs a gazdálkodóknak arra, hogy talpra álljanak. Sok gazdára ilyenkor adósságcsapda vár, amelyből hosszú évekig nem tud kikászálódni.
A helyzet a biztosítók szempontjából sem kedvező, mert a sok időjárási viszontagság és az alacsony biztosítottság - ezen keresztül pedig az alacsony díjbevétel - évről évre veszteségessé teszi a mezőgazdasági biztosítási üzletágat. Minden évben felmerül, hogy egy-egy biztosító megszüntesse a mezőgazdasági üzletágát, amely hosszútávon újabb díjnövekedéshez vezethet, elsősorban a díjverseny csökkenése miatt. A biztosítókra kimért különadó is az irányba hat, hogy minden veszteséges ágazatot leépítsenek, mert más területről már nem éri meg finanszírozniuk a mezőgazdasági üzletág veszteségeit.
Az államtól természetesen a gazdálkodók mindig nem várhatnak segítséget, de a költségvetési szerepvállalás is csak részmegoldás lehet, mert messze nem fedezi a tényleges károkat. Emellett a kifizetési határidő hosszú, az igénylés bonyolult és plusz terhet jelent, a kártérítés mértékével pedig nem lehet előre kalkulálni, így a termelés abszolút nem biztonságos és kiszámítható.

Schmidt Ákos szerint a mai helyzetre mindenképpen a biztosítói berkeken belül lenne érdemes megoldásokat keresni, hiszen itt megvannak azok a kapacitások, amelyek már hosszú évek óta biztonságosan és jól működnek. Rendelkezésre állnak a szakemberek, a rendszerek, a szabályozások, illetve azok az értékesítési pontok, amelyekkel elérhetők a gazdálkodók. A növénybiztosítás állami támogatása több mint kívánatos lenne, mivel ezáltal ösztönözhető lenne, hogy a gazdálkodók nagy számban megkössék a növénybiztosításokat, így ez várhatóan díjcsökkentő hatással is járna. Természetesen - tette hozzá az ügyvezető igazgató - az államnak világossá is kellene tennie, hogy ha a növénybiztosítási díj egy részének fizetését átvállalja, akkor a gazdálkodók a biztosítható károkra (például a téli fagykárra vagy a jégkárra) a későbbiekben nem léphetnének fel semmilyen kártérítési igénnyel. Így az állam is tervezhetővé tenné a várható jövőbeni kártérítési kifizetéseket, ugyanis a kockázat teljes mértékben a biztosítókat terhelné, tehát nekik kellene finanszírozniuk a károkat.
A káresemények általában a szőlő- és a gyümölcstermesztésben a legnagyobbak és ezzel azonos arányban áll a biztosítási díjak mértéke is. Így az e szektorban termelő gazdálkodók nagyon kis számban kötnek biztosításokat. Ezért itt lenne a legfontosabb az állami hozzájárulás, vagyis a díjtámogatás mértékének a 40 százalékot el kellene érnie. Ugyanakkor a szántóföldi növénytermesztésnél is komoly ösztönzésre lenne szükség: itt érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a támogatási mérték a károk szempontjából veszélyeztetettebb növényeknél - mint például a repcénél – magasabb, 30-40 százalékos legyen, míg a kevésbé kockázatos állományokban - így a kukoricánál – alacsonyabb, 15-25 százalékos támogatási mérték is elfogadhatónak tűnhetne.

Egy másik verzió lehetne, ha az állam abszolút összegekben határozná meg, mely növényre mekkora összegű díjtámogatást nyújt. Ez esetben fontos lenne, hogy a díjtámogatást a gazdálkodó által választott biztosító közvetlenül az államtól hívhassa le, mivel ezzel is csökkenthető lenne a gazdák adminisztrációs terhe. Az állam részéről hiba lenne viszont, ha növénynemenként egységes biztosítási díjakat határozna meg, mert ez gátolná a díjversenyt és megakadályozná a díjak alacsonyan tartását. Mint már több üzletágban – például a kötelező gépjármű felelősségbiztosításoknál, a cascónál vagy a vagyonbiztosításoknál - kiderült, hogy a biztosítási piacon a verseny alacsonyan tartja a biztosítási díjakat – hívja fel a figyelmet az ügyvezető igazgató.

Forrás:agromonitor.hu

A hitelbiztosítás már érzi a válság végét

A hitelbiztosítás lehet az idei slágertermék a biztosítási piacon - vélekedik Kárpáti Gábor, a Coface Hitelbiztosító magyarországi fióktelepének ügyvezetője. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2010-ben a nem életbiztosítási díjbevételek 12,9 milliárd forinttal estek - írja a Napi Gazdaság.

A Coface ügyvezetője szerint óriási növekedés előtt áll a hitelbiztosítási piac. A jelenlegi 800-900-as szerződésszám számottevően növekedhet, a piac 5 milliárd díjbevétele akár két - három év alatt megduplázódhat. Az elmúlt két évben jelentősen csökkentette a partnereik vevőire kiadott limiteket és mindemellett a díjak is növekedtek.

A hitelbiztosítók kockázatvállalása viszont számottevően javult az elmúlt év második felétől, ma már iparági kizárás nélkül lehet limitet kérni a vevői szállításokra. A díjakkal kapcsolatban megjegyezte a szakember, hogy az még mindig a biztosított árbevétel néhány ezrelékében mérhető.

Forrás: penzcentrum.hu

Ráfázhatnak a biztosítás nélküli őstermelők

A tőkeszegénység mellett komoly strukturális problémák is akadályozzák az elemi károk elleni biztosítások elterjedését a hazai mezőgazdaság kisebb termelőinek körében.

A hétvégi fagykár az ország több pontját is érintette, de jellemzően a szabolcsi térségben és Bács-Kiskun megyében okozott nagyobb problémákat. Annyi bizonyos, hogy a 2007-es totális fagykár nem ismétlődött meg, ám a pontos felmérésre 7-10 napot kell várni.

A gazdáktól azt kérik, jelentsék be minél előbb káraikat, amelyet az Ügyfélkapun keresztül tehetnek meg, soron kívül – közölte tegnap Ángyán József földművelésügyi államtitkár a parlamentben. „Nem fogjuk cserben hagyni a gazdákat, pontosan átérezzük, hogy nemzetbiztonsági kérdésről van szó” – jelentette ki, bár elismerte, az agrár-kárenyhítési alap nem megfelelő eszköz erre.

Ángyán felszólalásában megemelt kifizetéseket és előre hozott támogatásokat ígért, illetve felvetette, hogy kedvezményes hitelkonstrukciót dolgozhatnak ki a támogatások megelőlegezésére is. „Felgyorsítjuk annak a joganyagnak az elkészítését, amely az egész kockázatviselési rendszert átalakítja” – tette hozzá.

Mindig is tudtuk, hogy az ország területének időjárása miatt kockázatos a mezőgazdasági termelés; a kontinentális éghajlatból adódó veszélyeket technológiai kezelésekkel és a termőhely gondos megválasztásával lehetne kezelni – nyilatkozta a Világgazdaságnak Mártonffy Béla. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hozzátette: ezekre az elmúlt években nem fordítottak kellő figyelmet a termelők, a kárenyhítési alap által biztosított összegek pedig messze nem fedezték a keletkezett károkat, ezért hosszú távú megoldásra van szükség. Az ilyen, különböző károkat megelőző, enyhítő fejlesztéseket általánossá kellene tenni. A termőhelyek kiválasztásánál pedig kerülni kell a fokozottan veszélyeztetett helyeket.

Mártonffy szerint a termelők mostani megsegítése kulcsfontosságú az ágazat jövője szempontjából, ám hosszabb távon magukat a gazdákat is érdekeltté kell tenni a védekezésben. Az elnök rámutatott: a hazai zöldség-gyümölcs ágazat éves termelésének körülbelül a fele exportra megy, ezért az állam is érdekelt a hosszú távú megoldás kialakításában. Ezért érdemes lenne az uniós vagy nemzeti támogatásokhoz automatikusan biztosítást kapcsolni az autóknál megszokott kötelező biztosítás mintájára – vélekedett Mártonffy, aki szerint ezenfelül a cascóhoz hasonló további biztosítás is szóba jöhetne. Ez utóbbit piaci alapokon lehetne megvalósítani, az országban működő magánbiztosítókkal.

A magánbiztosítókkal való megegyezés, a piaci alapú biztosítási konstrukciók kidolgozása nem új ötlet. Részben azonban a gazdák sem lennének képesek befizetni a szükséges díjakat, részben pedig a biztosítók sem szívesen vállalkoznak ilyen kockázatos gazdasági ágak kezelésére. Mártonffy szerint erre az lenne a megoldás, ha a kérdést magasabb, szakmaközi szinten kezelnék, és így akár többen egyszerre köthetnének szerződést. Több ezer gazda egy évtizedre történő leszerződése az elnök szerint képezhetne akkora alapot, amekkorával már anyagilag is megérné a biztosítóknak beszállni az üzletbe. Mártonffy ugyanakkor elismerte: a gazdák részéről nemcsak a tőkehiány akadályozza az ilyen szerződések megkötését, hanem gyakran a tudatosság hiánya is.

A biztosítás kötéséhez a gazdáknak igazolniuk kellene, hogy az elmúlt öt évben milyen terméseredményeik voltak, ennek alapján lehetne ugyanis megalapozott kockázatelemzést végezni. A hazai őstermelők jelentős része ennek igazolására azonban nem képes – fogalmazott lapunknak Raskó György . Az agrárközgazdász hozzátette: a kisebb termelőknek az üzleti kultúrájában sem szerepel a pontos nyilvántartás vezetése, az élelmiszerek magas áfatartalma miatt pedig a feketekereskedelemben érdekeltek. Ágazati szakértők becslése szerint a hazai zöldség- és gyümölcskereskedelem akár 45-50 százaléka is áfamentesen, feketén bonyolódhat.

Raskó szerint a biztosítási piac csak a valós, papírokkal igazolható terméseredményeket tudja figyelembe venni a kockázatfelméréskor. Ráadásul a fokozottan fagyveszélyes területek biztosítása akkora kockázatot jelentene, amit nem vállalna egyetlen társaság sem. Ezeken a területeken mindenkinek csak saját felelősségére szabadna gazdálkodni – tette hozzá Raskó.

Arányos segítséget várnak a gazdák

Tárgyalásokat kezdeményeznek a vidékfejlesztési tárcával a fagykárt szenvedett szabolcsi gazdák ügyében a térség országgyűlési képviselői, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége – jelentette be Jakab István, a szervezet elnöke Balkányban. Lehetővé kell tenni, hogy a súlyos fagykárt szenvedett gazdálkodók valóban a kár mértékével arányosan kapjanak esélyt a „túlélésre”, és ne fordulhasson elő olyan kárenyhítés, amely a már kivágás előtt álló ültetvényeknek kedvez – mondta Jakab.

Forrás: Viilággazdaság Online

Jelentősen csökkent a kkv-k biztosítási díja

Egy átlagos kis- és közepes vállalkozás (kkv) ma 20-40 százalékkal, akár 1 millió forinttal is olcsóbban vásárolhat az alapvető kockázataira biztosítást, mint 3 éve - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a FBAMSZ megismételte a 3 évvel ezelőtti kalkulációját, s arra a következtetésre jutott, hogy nem csak az autó- és a lakásbiztosítások, hanem a kkv-biztosítások díjai is radikálisan csökkentek. A közölt példában egy évi 100 millió forint forgalmú, 50 milliós vagyonnal, és négy gépkocsival rendelkező cég szerepelt, amely most kezdett egy 50 milliós beruházásba, s erre építési biztosítást köt.

A legolcsóbb biztosító ezt a céget 2 millió, míg a legdrágább 5,2 millió forintért biztosítja ma. Három év alatt a legalacsonyabb díj 21 százalékkal, míg a legmagasabb 40 százalékkal csökkent. A legolcsóbb és legdrágább díj között három éve még 6 millió volt, míg most csak 3,2 millió forint a különbség. (lm)

forrás:MTI