Vállalati biztosítás | CLB

Összesen 96 kórház hatféle biztosítási kockázatára írt ki nyílt közbeszerzést az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A két évre szóló védelem ellenértékét az ajánlatkérő 2 milliárd 322 millió forintra becsüli.

A 96 kórház vagyona 825 milliárd forintot ér, ennek a minden kockázatra kiterjedő (all risks) biztosítását kéri az ajánlatkérő. Kiegészítő biztosítás ehhez az üzemszünet és a géptörés biztosítás.

A második rész a számítógépek és elektronikus berendezések összkockázatú vagyonbiztosítását tartalmazza, de csak 57 intézménynél. Ezek a berendezések 73 milliárd forintot érnek.

A harmadik rész a kombinált felelősségbiztosításé. Ide tartozik a környezetszennyezés, a bérlői- és bérbeadói felelősség átvállalása, valamint a munkáltatói felelősségbiztosítás is.

A vezetőket csak 12 kórházban biztosítják?

A negyedik részben szereplő egészségügyi szolgáltatói (szakmai) felelősségbiztosítás mind a 96 kórházra kiterjed, viszont az ötödik kockázattípus, a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása csak 12 kórházat érint. Végül a csoportos baleset-, vagy személybiztosítás 7 intézményre terjed ki.

Az ajánlatkérő minden részre külön-külön referenciát kér. Így például a vagyonbiztosításra az tehet ajánlatot, aki az elmúlt 3 évben legalább egy 2 millió forint éves díjú - minden kockázatot felölelő - vagyonbiztosítást kötött. A számítógépek és elektronikus berendezéseknél a referencia értéke - szintén az elmúlt 3 évből - 500 millió forint.

Az ajánlattételi határidő augusztus 12.

Forrás: napi.hu

Mától lehet pályázni a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra. A korábbi évek tapasztalatai alapján a jég és viharkárok jelentik a legnagyobb veszélyt a mezőgazdaságból élők számára. 2015-ben több mint 2000 kárbejelentés érkezett az Allianzhoz. A legtöbb kárbejelentés jég miatt volt.

Az elmúlt években megnőtt azoknak a pénzügyileg tudatos gazdáknak a száma, akik maguk szeretnének gondoskodni jövőjük biztonságáról – mondta Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A 2012-ben bevezetett díjtámogatott növénybiztosítás hatékony szerepét az öngondoskodási hajlandóság erősödésében mi sem mutatja jobban, mint hogy a 3 milliárd forintos támogatási keretet több mint 1 milliárd forinttal túligényelték.

Az újonnan meghirdetett pályázati felhívás alapján a 2016. évre rendelkezésre álló támogatási összeg 4 milliárd forintra nőtt.

A nagyok mellett egyre több kistermelő is köt biztosítást, hiszen az időjárás bizonytalanságából fakadó veszélynek ők vannak leginkább kitéve - írta az Allianz.

A növénybiztosítási szerződések megkötésére - az üzletkötők számára - tavaly óta lehetőség van az Allianz növénybiztosítási szerződés megkötésére és karbantartására alkalmas központi elektronikus felületén is.

A felület segítségével a biztosított területre vonatkozó műholdas képekből biomassza térképek készíthetők, melyek mutatják a vegetáció állapotát. A területekhez rendelt satellite alapú nyilvántartás további előnye a kárrendezés területén is megmutatkozik a korábbiaknál sokkal pontosabb, a műholdak által rögzített képek alapján történő kárérték meghatározásával – mondta Kozek András.

Forrás: Origo

A biztosítók tavaly novemberben jelentették be, hogy 2015-höz képest az idén lényegesen magasabb kötelező biztosítási díjjal kell számolniuk a fuvarozóknak. Sok cég 100 százalékos díjemelkedésről számolt be a NiT Hungary felmérésben , a lapunknak nyilatkozó szakértő és ágazati szereplők szerint azonban olykor ennél is nagyobb mértékű a díjemelés, ami ellehetetleníti a kisebb vállalkozásokat. A helyzeten a baleseti adó eltörlése segíthetne.

Tavaly szembesültek azzal a fuvarozók, hogy a biztosítótársaságok jelentősen megemelték a kötelező biztosítási (kgfb) díjakat. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) tagjainak körében végzett felmérése szerint a 3200 megkérdezett vállalkozás fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be. Míg 2010-ben egy nyerges vontató éves kgfb-díja 250 ezer forint körül volt, a jelenlegi díj – kármentesség esetén – 400-600 ezer forint között alakul, de kárelőzmény nélküli új belépőnek már 800 ezer forint a vontatóra adott legkedvezőbb tarifa.

Évente 1,5 millió
Az áremelkedés különösen a kisebb vállalkozásokat érinti súlyosan, a megnövekedett költségeket ugyanis nem tudják beépíteni a fuvardíjakba, kigazdálkodni pedig nem tudják. Nagyságrendileg kétszáz százalékos díjemelkedést tapasztalt a Piac&Profitnak neve elhallgatását kérő nyilatkozó másik fuvarozócég vezetője is – de van olyan járművük is, amelynek már volt koccanása, és ebben az esetben 400 százalékkal emelkedett meg a díjtétel. Mint elmondta, az eddigi 300-400 ezer forintos éves díj helyett már 1,5 millió forintra is tehető így az éves teher, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. A fuvardíjak emelése nem életképes megoldás a piacon, ugyanis a megbízók, az üzemanyagárak csökkenésével együtt éppen a fuvardíjak csökkentését szeretnék elérni. A fuvardíjból származó bevételek azonban most csak a fenntartáshoz elegendőek, a használatból eredő értékcsökkenés ellensúlyozására, – vagy akár fejlesztésre, új gépjármű beszerzésére – már nem marad forrásuk. Ezen nem segítene az sem, ha esetleg pályázati forrást vennének igénybe új járművek beszerzésére, hiszen sok esetben az ehhez szükséges önerőt akkor sem tudnák kifizetni, ha lennének a közúti szolgáltatásokra dedikált uniós források.

Így viszont sok cégnél maradnak a régebbi járművek, amelyekre magasabb kockázati tényezőként tekint a biztosító – és így a kötelező biztosítás díja is magasabb. A fuvarozócég vezetője szerint már az is óriási könnyebbség lenne, ha a kormányzat által kivetett harminc százalékos baleseti adót eltörölnék. Addig is azzal próbálkoznak, hogy figyelik a fordulónapokat és nem flottaként – mivel a kedvezményeket úgy is eltörölték, – hanem egyenként biztosítják a járműveiket, így próbálva meg minden egyes autóra megtalálni a legkedvezőbb konstrukciót.

Nem csak az alapdíj emelkedett
„Bár az egyes biztosítóknál óriási a szórás, de a fuvarozók akár 3-400 százalékos emelkedést is tapasztalhattak 2016-tól” – hangsúlyozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A rendkívüli mértékű drágulás okát a szakember szerint csak részben találjuk meg az alapdíjak emelkedésében – amelyek önmagukban is csaknem a duplájukra emelkedtek. „A tapasztalt díjemelkedés jelentős részét a flottakedvezmények visszaszorulása, illetve egyes esetekben eltörlése jelenti. Míg korábban a több gépjárműves vállalkozások jelentős díjkedvezményekben részesültek, addig ezek mára megszűntek, de komoly mértékben nőtt a biztosítók által kirótt kockázati felár is a tehergépjárművekre, nyergesvontatókra” – hívta fel a figyelmet a szakember. Sok cég ráadásul tavaly „bennragadt” a biztosítójánál, nem éltek a váltás lehetőségével, hiszen ez plusz adminisztrációs terhet ró rájuk, ami különösen a kisebb vállalkozásoknál nagy terhet jelent. Akik maradtak a biztosítójuknál Németh Péter szerint szinte egységesen rosszabb feltételeket kaptak az újrakötésnél, mintha váltottak volna. Ennek oka, hogy a társaságok továbbra is az új ügyfelek megszerzésére törekednek, a nem váltó vállalkozások így kimaradnak az átlépőknek nyújtott kedvezményekből.

A biztosítótársaságok azzal érvelnek a díjemelés mellett, hogy a flottákra eső kárhányad túl nagy terheket rótt rájuk. „Valahol ez érthető, különösen a kötelező biztosítás esetén, ami nem elsősorban a járműben esett kárt, hanem az okozott kárt téríti. Márpedig egy kamionnal csak szerencsés esetben lehet „kis” kárt okozni, egy gazdasági totálkár pedig milliós tétel a biztosítóknak. Így a flottákra eső kárhányad, még ha ötven autóból csak egy-kettő koccan is, nagyon magas” – emelte ki Németh Péter, aki szerint a piacon látható, hogy a biztosítók egyhangúan, – és ugyanazon időben – változtatták meg üzletpolitikájukat és emelték díjaikat.

Figyelni kell a határnapot
„A díjemelkedés ellen túl sokat nem tehetnek a fuvarozók” – vélte Németh Péter, aki szerint az egyetlen hatékony lépés, ha az éves váltáskor alaposan átböngészik az ajánlatokat a cégek. „Az a tapasztalatunk, hogy sokan bennragadtak az elmúlt években, nem figyeltek a fordulónap közeledtére, vagy nem is akartak váltani. Pedig kőbe kell vésni ezt a dátumot és hatvan nappal a fordulónap előtt rá kell szánni az időt, hogy megkeressük a legkedvezőbb ajánlatot, ezzel sok százezret lehet spórolni” – hangsúlyozta a szakember.

Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy kgfb szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók bármikor, elvileg naponta is hirdethetnek új tarifákat, ezek azonban csak 60 nappal később lépnek életbe. Így lehetőségünk van érdemben tájékozódni, és ha kedvezőbb ajánlatot találunk, az évforduló előtt legalább 60 nappal (de inkább pár nappal ez előtt a határidő előtt) kezdeményezhetjük a biztosítóváltást. Formailag a 30 napos határidő csak a régi szerződés felmondására vonatkozik, az új szerződést elvileg ráérnénk az évfordulóig megkötni – de nyilván érdemesebb egy menetben elintézni mindent.

Forrás: Piac&Profit

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozásoknak. A hagyományos biztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon mégis nagyon csekély az érdeklődés a felelősségbiztosítások iránt.

Ha a cég védelméről van szó, egy vállalatvezetőnek elsőként azoknak az eszközöknek a biztosítása jut eszébe, amivel a termelést és a munkát végzi. A Generali Biztosító vállalatbiztosítási adatai alapján, éves szinten a kkv-szektornak kifizetett kárösszeg megközelíti a 10 milliárd forintot. A biztosítótársaság szerint a kkv-knál a három leggyakoribb eset itthon a tűz- és elemi károk, az üvegek törése, illetve a betöréses lopás és rablás.

A vagyon védelmén és a stabil működés biztosításán túl nem szabad elfeledkezni azokról az esetekről sem, amikor a vállalat akaratlanul ugyan, de vét környezete, partnerei ellen. Ezen a területen legfeljebb a nagyvállalatok körében látszik előrelépés, a kisebb cégek továbbra is alulbiztosítottak – állapították meg biztosítási szakemberek a MABISZ 6. nemzetközi konferenciáján, ahol kiemelten foglalkoztak a felelősségbiztosítás kérdésével. A vállalatok felelősségét még csak a társadalom szűk rétege kéri számon, és a vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény sem gyakran fordul elő, ami ráirányítaná a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. A hazai cégek pedig inkább spórolnak a felelősségbiztosításon: egy komolyabb kár esetén a többség valószínűleg még azok között sem számíthatna megfelelő kártérítésre, amelyeknek van ilyen, köszönhetően az alacsony kártérítési limiteknek, a korlátozott fedezeti körnek, és gyakran az önrész is komolytalannak tűnik.

A limitet és az önrészt az ügyfél választhatja meg, ezek pedig befolyásolják a biztosítás díját. A cégek pedig a tapasztalatok szerint a rövid távú spórolás miatt túlságosan sokat kockáztatnak. A limit határozza meg, hogy a biztosító káresemény esetén maximum milyen összeget fizet. Lehet éves, vagy káresemény szintjén meghatározott. Az önrész – hasonlóan a casco biztosításhoz az az összeg, amit az ügyfélnek saját zsebből kell kifizetnie kár esetén. Valójában ezeken nem érdemes spórolni, mert az alacsony limit vagy túl magas önrész akár súlyos helyzetbe is hozhat egy céget káresemény esetén. Ráadásul a biztonságosabb konstrukciók is csak 10-20 százalékkal drágábbak. Ennyiért igazán nem éri meg kockáztatni.

A törvény segít
Szombat Tamás, az Aegon Magyarország Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint egyedül ott történt némi előrelépés, ahol szabályozás született, ami kötelezően előírja a biztosítás megkötését. A Groupama Biztosító főosztályvezetője, Faragó-Szabó Flóra is a kötelező felelősségbiztosítás létrehozása mellett érvelt a MABISZ-konferencián. A Generali Biztosító vállalati vagyonbiztosítási igazgatója, Hajas Gábor pozitívumként emelte ki, hogy nőtt az állami szervek ellenőrzési szerepe, de ez nem szabad, hogy olyan tévképzetet ébresszen a vállatokban, hogy így nincs már szükségük kiegészítő védelemre.

Általánosságban persze nehéz megbecsülni a felelősség árát. A szakértők a cégnél végzett kockázatfelmérés és a várható következmények latolgatása után tesznek ajánlatot. Figyelembe veszik, hogy az adott kockázat milyen következményekkel járhat, és vizsgálják a társaságnál végzett karbantartások gyakoriságát, az alkalmazott technológiák minőségét. A biztosítás megkötését követően pedig évente ellenőrizik, hogy változott-e bármi.

Ha a vállalatok – különösen a kkv-k – és a lakosság tudatossága nőne, valamint megszületnének a megfelelő szabályozások, a jelenleg 20,6 milliárd forintos felelősségbiztosítási piac a biztosítótársaságok szerint három éven belül 25 milliárdosra nőhetne.

Biztosítási típusok
A felelősségbiztosítás a vállalkozó vagy cég által okozott kár esetén fizet a károkozó helyett, ezért a típusok között az a különbség, hogy a vállalkozás kinek okoz kárt.

Általános felelősségbiztosítás: bárkinek okozott személyi sérüléses kárt és a harmadik személynek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a céges kocsi karambolozik.)

Szolgáltatói vagy termék felelősségbiztosítás: a szolgáltatás nyújtása alatt a szerződéses partnereknek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a szobafestő betöri az ablakot munka közben.)

Szakmai felelősségbiztosítás: szakmai hibával szerződéses partnernek okozott károkra nyújt fedezetet. Azokban az esetekben van rá szükség, amikor olyan területen tevékenykedik a vállalkozás, amelyre nem köthető szolgáltatói felelősségbiztosítás – ezt általában jogszabály írja elő. Például az orvosi vagy egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás, őrző-védő cégek szakmai felelősségbiztosítása vagy a könyvelői és könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás ilyen.

Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkáltató által az alkalmazottnak okozott személyi és dologi kárt téríti meg, általában a munkahelyi balesetek ide tartoznak.

Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása: vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok által okozott kárra fizet. A vezető tisztségviselők növekvő felelősségi köre az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változás az új Ptk-ban.

Forrás: Piac és Profit